Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Izzó lávát és hamut lövell ki az Etna tűzhányó Szicíliában 2024. július 15-én. A kráterből feltörő füstoszlop magassága körülbelül 6000 méter volt.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino

Nem nyugszik az Etna: a vulkanológus szerint nem lehet kizárni az újabb kitöréseket

A közelmúltban bekövetkezett három lávaszökőkutas kitörést nagyon mélyről érkező, friss gázokban rendkívül gazdag magmatömeg okozta – mondta az InfoRádióban Harangi Szabolcs, a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője.

Európa egyik leghíresebb vulkánja, az Etna július elején – csaknem félévnyi szünet után – látványos kitöréssel éledt fel újra, és rövid időn belül háromszor is feltört a láva a tűzhányóból. A HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője az InfoRádióban elmondta: az elmúlt hetekben nemcsak az Etna, hanem több más olasz vulkán is meglehetősen aktívvá vált. Emlékeztetett, hogy az Etna legutóbb tavaly év végén tört ki, most pedig rendkívül nagy, robbanásos, lávaszökőkutas vulkánkitörés történt mind a három esetben.

Harangi Szabolcs hozzátette: júliusban valamennyiszer az Etna csúcsában található kráterben valósult meg vulkáni működés. Kiemelte, hogy nem az utóbbi évek legaktívabb, délkeleti kráterében történtek a kitörések, hanem a Voragine (magyarul Hasadék) nevű kráterben, amely jóval „aluszékonyabb”, legutóbb 2015-2016-ban voltak jelentősebb kitörései. A szomszédos délkeleti kráterben általában heves, robbanásos vulkáni működések figyelhetők meg. A vulkanológus megjegyezte, hogy a kőzetek kémiai és kőzettani összetételének vizsgálatai alapján megállapították, hogy

a mostani lávaszökőkutas kitöréseket nagyon mélyről érkező, friss gázokban rendkívül gazdag magmatömeg okozta.

Bár a Voragine nyugodtabb kráter, amikor egy-egy hosszabb szünet után feléled, akkor rendre nagy erővel, hevesen robban ki. Harangi Szabolcs szerint nem lehet kizárni, hogy a közeljövőben is lesznek még hasonló esetek, de mint mondta, nagyon nehéz megjósolni, hogy mikor következhet be újabb vulkáni működés.

Az egyetemi tanár azt tanácsolja azoknak a turistáknak, akik meg szeretnék nézni az Etnát, hogy mindig figyeljék az előrejelzéseket, mert a kitörések gyorsan követhetik egymást. A csúcsra vezető túrák szervezői nagyon jól informáltak és kellően tájékozottak, rájuk érdemes hallgatni azzal kapcsolatban, hogy mikor lehet elindulni, illetve milyen körülmények között tilos a csúcs megközelítése. Harangi Szabolcs elmondta: jelenleg fel lehet menni a csúcsra, de bármikor változhat a helyzet, ezért nagyon fontos, hogy a túrázók mindig körültekintők legyenek, és vegyék figyelembe a szakértők intelmeit.

Nemrég szintén kitört az ugyancsak Szicíliához közeli Stromboli, ahol egy lávafolyás felhasította a tűzhányó északnyugati oldalát, melynek következtében egy nagyon erőteljes piroklasztár zúdult le a meredek lejtőn. A vulkanológus hozzátette: az Etnával ellentétben a Stromboli csúcsára 2019 óta nem lehet felmenni, pedig korábban nagyon népszerű célpont volt a hegymászók és a túrázók körében egyaránt.

A több mint 900 méter magas Strombolin csak 400 méteres magasságig lehet felmenni, ugyanis bármikor bekövetkezhet egy hevesebb, erősebb kitörés. Ugyanakkor ebből a magasságból is nagyon jól meg lehet figyelni az ismétlődő vulkánkitöréseket. Bár most elővigyázatossági okokból egy kis szünetet tartanak a szervezők a legutóbbi komolyabb vulkáni működés miatt, amikor nem áll fenn ilyen veszély, akkor általában

15-20 percenként lehet megcsodálni a lávatűzijátékokat.

Bár az elmúlt időszakban nem történt lávafolyás Izlandon, Harangi Szabolcs az előrejelzések alapján azt mondta, a következő két-három-négy hétben jó esély van arra, hogy újabb lávaöntő kitörés indulhat a Reykjanes-félszigeten is. Mint fogalmazott, ez egyáltalán nem szokatlan, napjainkban is nagyjából ugyanannyi vulkánkitörés van világszerte, mint régebben, csak most nagyobb figyelmet kapnak ezek a jelenségek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×