eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Angela Merkel kancellár és Jens Spahn egészségügyi miniszter a német kormány hetenkénti ülésére érkezik a berlini kancellári hivatalban 2020. április 8-án. A belügyminisztériumban további szigorításokat tartalmazó tervezet készül a koronavírus-járvány visszaszorításának érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press pool/Henning Schacht

Három kemény oldalvágást kapott volt miniszterétől Angela Merkel a 70. születésnapjára

Három nagy hibát is elkövetett Jens Spahn szerint a Németországot 16 éven át vezető kancellár, akit a születésnapján egyébként még politikai versenytársai is méltattak.

Kancellársága idején a németek egymás között csak Muttinak nevezték, a nemzet édesanyjának (Die Mutti der Nation) közvetlensége, nyugodtsága és megbízhatósága miatt. De politikai pályafutásának kezdetekor volt ő "Kohl kislánya" is, az akkori kancellár, Helmuth Kohl ugyanis tanítómestere volt. Kis túlzással tőle tanulhatta azt is, hogy a kancellári tisztség betöltésében tizenhat évnél "nem adjuk alább". Ráadásul ő volt Németország első női, és ugyancsak első keletnémet kancellárja. 2005 és 2021 között irányította Németországot.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Angela Merkel Hamburgban született, de életének csupán első heteit töltötte az északnémét városban. A Berlin keleti feléből, Pankowból származó édesapja, Horst Kasner a keletnémet kommunista államban kapott lelkészi állást, rögtön azt követően, hogy Hamburgban befejezte teológiai tanulmányait. Mindössze hathetes volt, amikor valójában egy mózeskosárban szüleivel átköltözött az egykori NDK-ba.

Már fiatal korában elhatározta, hogy politikai pályára adja a fejét, a krónikák szerint megfelelő pártot keresett magának, és végül a CDU-ban kötött ki. Abban a pártban, amely végigkísérte politikai pályáját, és amelynek Helmuth Kohl visszavonulása után első női elnöke lett. Az 1989-90-es Németország újraegyesítése nyomán lépett be a politikába, rövid ideig Lothar de Maizière által vezetett első demokratikusan megválasztott keletnémet kormány szóvivőhelyettesként szolgált. 1991 és 1994 között a Helmut Kohl vezette német szövetségi kormány ifjúsági és nőügyi minisztere volt. Ezt követően 1998-ig környezet-, természetvédelmi és a reaktorok biztonságáért felelős miniszterként szolgált.

Miután a CDU elvesztette az 1998-as németországi szövetségi választást, Merkelt a CDU főtitkárává választották. A kirobbant pártfinanszírozási botrányt felhasználva Helmut Kohlt kiszorította a párt irányításából, nem sokkal később a párt első női elnökévé választották 2000 áprilisában. A 2005-ös németországi szövetségi választást követően, Németország első női kancellárja lett a CDU-ból, annak bajor testvérpártjából, a Keresztényszociális Unióból (CSU) és a Német Szociáldemokrata Pártjából (SPD) álló koalíció élén.

A 2009-es németországi szövetségi választáson a Merkel vezette CDU a Német Szabaddemokrata Párttal (FDP) alkotott koalíciós kormányt. A 2013-as országos választások nyomán a CDU/CSU ismét az SPD-vel lépett koalícióra, mivel a korább partnere, az FDP kiesett a Bundestagból. A 2017-es németországi szövetségi választást ismét a konzervatívok nyerték meg, a koalíciós kormányzás az SPD-vel tovább folytatódott. Pártja 2018. október 29-i kongresszusán Angela Merkel bejelentette, hogy a decemberi tisztújításon nem pályázik a párt elnökségére és 2021-ben, a mandátuma lejártával a kancellári posztra sem.

Éveken keresztül Európa első számú vezetőjének számított. Híres volt arról, hogy szinte mindenkivel igyekezett megtalálni a hangot, és többnyire sikerült is neki. Egyik híres figyelmeztetése volt, amely a második világháború befejeződésének 75. évfordulója kapcsán hangzott el: több helyütt túl könnyelműen bánnak a békével és a demokráciával. Úgy értékelte, hogy szerte a világon és az Európai Unióban is erősödik az az irányzat, amely szerint az együttműködés immár idejét múlt, és külön utakon kell járni.

Elemzők szerint Angel Merkel ugyanakkor nehéz örökséget hagyott maga után, mindenekelőtt a nevéhez főződő menekültpolitikával. Az általa meghirdetett Willkommenskultur nevet viselő liberális menekültpolitika nyomán 2015-ben és 2016-ban több mint egymillió menekült érkezett Magyarországon és Ausztrián keresztül Németországba, elsősorban Afganisztánból, Szíriából és Irakból. A menekültek egyik kedvenc szelfije volt, amikor a mobiltelefonon Merkel kancellárral fotózhatták magukat.

A menekültek, köztük nagyszámú illegális migráns, bevándorlása azóta is tart, súlyos gondokat okozva Németországnak. Erre figyelmeztettek korábbi párttársai is a jubileumi születésnapon. Így a kereszténydemokrata Jens Spahn, aki 2018 és 2021 között az akkori Merkel-kormány egészségügyi minisztere volt, aki úgy értékelte, hogy

három kérdésben a CDU "mai fejjel" már másként döntene, mint a merkeli érában.

A korábbi miniszter, aki ma a párt vezető politikusa, első helyen a menekültpolitikát említette. Spahn szerint a 2015 óta tartó tömeges illegális bevándorlás destabilizálta Németországot, túlterhelte a társadalmat. Merkelnek szerinte le kellett volna zárnia az határokat.

A kereszténydemokrata politikus szerint legkésőbb 2014-től Németországnak másként kellett volna megközelítenie a putyini Oroszországot. Annak ellenére is, hogy szerinte Merkelnek – a szociáldemokratákkal ellentétben – nem voltak illúziói Vlagyimir Putyin valódi jellemével kapcsolatban.

Továbbá energia-, illetve klímapolitikai szempontból szerinte "súlyos hiba" volt az atomerőművek bezárása. Németországban a 2011. márciusi fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az utolsó három erőművet bezárását, egyben az atomenergiáról való teljes lemondást a Zöldek Pártjának vezérletével a jelenlegi három párti koalíciós kormán tavaly tavasszal hajtotta végre.

Spahn ugyanakkor dicsérte is Merkelt, szerinte az ő nevéhez főződik a nyugdíjrendszer stabilizálása, a pénzügyi válság leküzdése, a kutatási kiadások megduplázása és a fiatalok munkanélküliségének megfelezése.

"A Merkel-korszakban volt a szövetségi köztársaság történetének leghosszabb fellendülése"

– értékeltre a konzervatív politikus.

Méltatta a volt kancellárt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. A CDU politikusa több Merkel-kormányban családügyi, majd éveken keresztül védelmi miniszter volt. Ursula von der Leyen szerint Merkel személyiségével és cselekedeteivel "óriási mértékben" járult hozzá Németország és Európa erejéhez és egységéhez.

Kiemelte Merkel érdemeit egy mai "vetélytárs", Robert Habeck zöldpárti alkancellár és gazdasági miniszter is, úgy értékelte, hogy Merkel a "normalitást", a nyugalmat testesítette meg. Különösen nagyra becsülte a korábbi kancellár humorérzékét. Robert Habeck kiemelte, hogy Angela Merkel regnálása idején mindvégig középen tartotta CDU-t, immunissá téve a jobboldali populizmus kísértésével szemben. Az alkancellár szerint mindez nem mondható el teljes egészében a kereszténydemokraták őt követő vezetőiiről.

Rendkívül elismerően szólt Angela Merkelről la legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata SPD jelenlegi társelnöke, Saskia Esken is. "Angela Merkelnek különösen az a képessége nyűgözött le, hogy mindig meg tudta keresni azt, ami összeköti az embereket, és megértette mások mélyebb motivációit" – jelentette ki.

Akár születésnapi ajándék is lehetne Angela Merkelnek az a felmérés, amelyet a YouGov közvélemény-kutató intézet most tett közzé. A közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek többsége azon a véleményen volt, hogy a "merkeli érában" jobban mentek a dolgok, mint most.

A jelenlegi, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti koalíciónak Angela Merkel 2021 decemberében adta át a stafétabotot. Azóta sok minden változott, 61 százalékos többség szerint azonban nem jó irányban. A válaszadók 28 százaléka ezért közvetlenül a Scholz-kormányt tette felelőssé, míg 15 százalék szerint külső tényezők okolhatok mindezért. Több mint 50 százalék szerint a két tényező együttesen járult hozzá mindehhez.

Elemzők szerint Merkelt ismerve a volt kancellár "érdemeinek elismerése" ellenére aligha örülnie mindennek

Értesülések szerint

a politikától szinte teljesen visszavonult Angela Merkelt ünnepség keretében kívánja köszönteni pártja, a CDU.

A fő szervező a jelenlegi pártelnök és kancellárjelölt, Friedrich Merz, aki annak idején igencsak rossz viszonyban volt elődjével, az akkori kancellárral, emiatt egy időre ki is vonult a politikából.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×