Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter (j) német partnerét, Annalena Baerbockot fogadja Jeruzsálemben 2024. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Német diplomáciai kötéltánc a Közel-Keleten: Annalena Baerbock Izraelt is figyelmeztette

A korábbi német kancellár, Angela Merkel fogalmazott úgy 2008-ban a jeruzsálemi parlamentben, hogy Izrael biztonsága német államérdek. Azóta ezt a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz többször is megismételte, de az izraeli megtorló támadás a Gázai övezetben a német–izraeli kapcsolatokat is feszültebbé tette.

Német elemzések szerint szemléletesen bizonyítja a feszültséget a rendkívül aktív külügyminiszter, Annalena Baerbock közel-keleti diplomáciai egyensúlyozása. A zöldpárti politikus most fejezte be az év eleje óta a térségben tett, immár nyolcadik látogatását, ezúttal Tel-Aviv, Rámalláh és Bejrút között ingázott.

Az ARD közszolgálati televízló értékelése szerint ezúttal is hangsúlyozta azt, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez. A német portálok ugyanakkor idézték azokat a kijelentéseit is, amelyek szerint

aggodalomra adnak okot a Gázai övezet palesztin lakosságának szenvedései.

Ez a harag, az elkeseredés Baerbock szerint nem segít Izraelen, abból csakis a Hamász húzhat hasznot, és az amúgy is rendkívül feszült helyzet tovább eszkalálódik. Nem akarjuk, hogy Izrael "magát veszítse el" ebben a háborúban – fogalmazott. A külügyminiszter a Gázai övezetből érkező "nyugtalanító jelentésekre" utalt, külön említve a palesztin foglyokkal szemben elkövetett bántalmazásokat.

Az ARD szerint "valami megváltozott" Németország és Izrael viszonyában. Erre utal, hogy a külügyminiszter kritikája "egyre világosabb, egyre keményebb és konkrétabb". A miniszter óva intette az izraeli kormányt attól, hogy nemzetközileg elszigetelje magát.

Baerbockot idézték azzal kapcsolatban is, hogy hosszú távon Izrael biztonsága csak a palesztinok biztonságával együtt létezhet, továbbá a régióbeli partnerek biztonságával együtt.

A miniszter a ciszjordániai Rámalláhba is ellátogatott, ahol a Mahmúd Abbász palesztin elnök által hónapokkal ezelőtt kinevezett miniszterelnökkel, Mohammad Musztafával tárgyalt. Az új kormányfő korábban a Palesztin Beruházási Alap vezetője volt, és technokrata politikus hírében áll.

"A palesztin területeken kialakult helyzet nem csak a Gázai övezetben súlyos"

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a rámalláhi kormány teljes összeomlás előtt áll. Németországot pedig arra szólította fel, hogy ismerje el Palesztinát.

A beszámolók szerint a német külügyminiszter kalandos utat kockáztatott annak érdekében is, hogy eljusson Libanon fővárosába, Bejrútba is. Mivel Libanon és Izrael formálisan háborúban áll, Tel-Aviv és Bejrút között nem közlekednek járatok, ezért a német kormánygép előbb Ciprusra repült, ahonnan "leszállást színlelve" Bejrút felé vette az útirányt.

A libanoni fővárosban az Irán által támogatott Hezbollah síita milícia és Izrael éleződő konfliktusa került napirendre. Német források szerint a miniszter azzal szembesült, hogy rendkívül erős a félelem egy második fronttól, nem beszélve arról, hogy a Hezbollah lényegesen jobban felszerelt, mint a Hamász. Ez azt jelentené, hogy Izraelnek két fronton kellene háborút vívnia, azaz a Gázai övezetben és az ország északi részén, ahol már izraeliek tízezrei menekültek el a Hezbollah rakétái elől.

Német elemzők szerint a vizit mérlege szomorú és frusztráló, egyre nagyobb a kilátástalanság a jövőt illetően. Egyáltalán nem kizárt, hogy Izrael két fronton is még súlyosabb háború előtt áll.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×