Infostart.hu
eur:
378.04
usd:
317.62
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter (j) német partnerét, Annalena Baerbockot fogadja Jeruzsálemben 2024. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Német diplomáciai kötéltánc a Közel-Keleten: Annalena Baerbock Izraelt is figyelmeztette

A korábbi német kancellár, Angela Merkel fogalmazott úgy 2008-ban a jeruzsálemi parlamentben, hogy Izrael biztonsága német államérdek. Azóta ezt a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz többször is megismételte, de az izraeli megtorló támadás a Gázai övezetben a német–izraeli kapcsolatokat is feszültebbé tette.

Német elemzések szerint szemléletesen bizonyítja a feszültséget a rendkívül aktív külügyminiszter, Annalena Baerbock közel-keleti diplomáciai egyensúlyozása. A zöldpárti politikus most fejezte be az év eleje óta a térségben tett, immár nyolcadik látogatását, ezúttal Tel-Aviv, Rámalláh és Bejrút között ingázott.

Az ARD közszolgálati televízló értékelése szerint ezúttal is hangsúlyozta azt, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez. A német portálok ugyanakkor idézték azokat a kijelentéseit is, amelyek szerint

aggodalomra adnak okot a Gázai övezet palesztin lakosságának szenvedései.

Ez a harag, az elkeseredés Baerbock szerint nem segít Izraelen, abból csakis a Hamász húzhat hasznot, és az amúgy is rendkívül feszült helyzet tovább eszkalálódik. Nem akarjuk, hogy Izrael "magát veszítse el" ebben a háborúban – fogalmazott. A külügyminiszter a Gázai övezetből érkező "nyugtalanító jelentésekre" utalt, külön említve a palesztin foglyokkal szemben elkövetett bántalmazásokat.

Az ARD szerint "valami megváltozott" Németország és Izrael viszonyában. Erre utal, hogy a külügyminiszter kritikája "egyre világosabb, egyre keményebb és konkrétabb". A miniszter óva intette az izraeli kormányt attól, hogy nemzetközileg elszigetelje magát.

Baerbockot idézték azzal kapcsolatban is, hogy hosszú távon Izrael biztonsága csak a palesztinok biztonságával együtt létezhet, továbbá a régióbeli partnerek biztonságával együtt.

A miniszter a ciszjordániai Rámalláhba is ellátogatott, ahol a Mahmúd Abbász palesztin elnök által hónapokkal ezelőtt kinevezett miniszterelnökkel, Mohammad Musztafával tárgyalt. Az új kormányfő korábban a Palesztin Beruházási Alap vezetője volt, és technokrata politikus hírében áll.

"A palesztin területeken kialakult helyzet nem csak a Gázai övezetben súlyos"

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a rámalláhi kormány teljes összeomlás előtt áll. Németországot pedig arra szólította fel, hogy ismerje el Palesztinát.

A beszámolók szerint a német külügyminiszter kalandos utat kockáztatott annak érdekében is, hogy eljusson Libanon fővárosába, Bejrútba is. Mivel Libanon és Izrael formálisan háborúban áll, Tel-Aviv és Bejrút között nem közlekednek járatok, ezért a német kormánygép előbb Ciprusra repült, ahonnan "leszállást színlelve" Bejrút felé vette az útirányt.

A libanoni fővárosban az Irán által támogatott Hezbollah síita milícia és Izrael éleződő konfliktusa került napirendre. Német források szerint a miniszter azzal szembesült, hogy rendkívül erős a félelem egy második fronttól, nem beszélve arról, hogy a Hezbollah lényegesen jobban felszerelt, mint a Hamász. Ez azt jelentené, hogy Izraelnek két fronton kellene háborút vívnia, azaz a Gázai övezetben és az ország északi részén, ahol már izraeliek tízezrei menekültek el a Hezbollah rakétái elől.

Német elemzők szerint a vizit mérlege szomorú és frusztráló, egyre nagyobb a kilátástalanság a jövőt illetően. Egyáltalán nem kizárt, hogy Izrael két fronton is még súlyosabb háború előtt áll.

Címlapról ajánljuk
Benjamin Netanjahu: megleszünk az amerikai segély nélkül is

Benjamin Netanjahu: megleszünk az amerikai segély nélkül is

Meglepő ötlettel állt elő az izraeli kormányfő: fokozatosan leválnának az amerikai katonai segélyről. Benjamin Netanjahu ezt azzal indokolta, hogy megfelelő saját képességeket hoztak létre. Viszont kérdés: hogyan maradhat fent a zsidó állam amerikai anyagi támogatás nélkül?
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Komoly lazítások mellett mehetett csak át a brüsszeli zöldalku

Komoly lazítások mellett mehetett csak át a brüsszeli zöldalku

Határozott többséggel fogadták el az uniós klímatörvény módosítását, amely először rögzít kötelező, köztes kibocsátáscsökkentési célt 2040-re. A szabályozás a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90 százalékos visszafogását írja elő az 1990-es szinthez képest, miközben rugalmassági elemekkel, nemzetközi karbonkreditekkel és az új kibocsátáskereskedelmi rendszer elcsúsztatásával igyekszik kezelni a versenyképességi és költségkockázatokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×