Infostart.hu
eur:
385.47
usd:
331.77
bux:
122130.34
2026. január 16. péntek Gusztáv
Police light on a car of the german police
Nyitókép: fhm/Getty Images

Mélyül a kémháborús válság a Kelet és a Nyugat között

A kínai és európai letartóztatások ismét felerősíthetik a Magyarországon szolgálatot teljesítő kínai rendőrökkel kapcsolatos félelmeket.

Kína azzal vádolta meg az Egyesült Királyság hírszerző szolgálatát, hogy kínai állami alkalmazottakat toborzott kémnek. A BBC idézi a kínai Állambiztonsági Minisztérium (MSS) hivatalos WeChat-csatornáján közzétett bejegyzést, amelyben arról írnak, hogy az MI6 munkatársai Kína ellen fordítottak egy Wang nevű kínai férfit és feleségét, akit Zhou-ként neveztek meg – idézi az economx.hu.

A bejegyzés szerint mindketten egy kínai állami ügynökség „alapvetően bizalmas” osztályain dolgoztak. A minisztérium szerint az MI6 akkor szervezte be a férfit, amikor 2015-ben az Egyesült Királyságba utazott egy kínai–brit csereprogram keretében. A brit ügynökök ekkor azzal az álcával, hogy öregdiákok, vacsorákra és túrákra hívták, hogy jobban megismerjék.

A kínai hatóságok szerint az MI6 munkatársai a férfi „erős pénzvágyát” használták ki, így vették rá arra, hogy fizetett tanácsadói szolgáltatásokat nyújtson. Bizonyos idő elteltével pedig már arra kérték fel, hogy szolgálja ki a brit kormányt jobb díjazásért és biztonsági ajánlatokért cserébe. A férfin keresztül ezt követően szervezték be a feleséget is.

A lap hozzáteszi: a korábban alacsony profiljáról ismert MSS augusztusban indult hivatalos csatornáján gyakran tesz közzé a fentiekhez hasonló információkat, januárban például óva intette állampolgárait azoktól az „egzotikus szépségektől”, akik külföldi kémügynökségek kezébe akarják csábítani őket. A külföldi kémek elleni harc különösen a tavaly júliusban hatályba lépett kémelhárítási törvény elfogadása után lángolt fel.

Eközben május közepén az Egyesült Királyság is vád alá helyezett két férfit amiatt, mert Kínának kémkedtek.A brit hatóságok szerint cikkeket, feljegyzéseket, dokumentumokat vagy információkat adtak át egy külföldi államnak. Kína „rosszindulatú rágalmazásnak” nevezte a vádakat. Másik három személlyel szemben pedig a hongkongi titkosszolgálatnak való kémkedés miatt emeltek vádat. De Belgiumban és Németországban is kínai kémek letartóztatásáról adtak hírt.

Fokozódhat a kémtevékenység

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár az economx.hu kérdésére elmondta, hogy Kína kifejezetten érdeklődik aziránt, hogy milyen technológiai lehetőségeket lehet megszerezni Európából, illetve a tengerentúlról, és ennek érdekében mindenféle tevékenységet képes elvégezni. Különösen a szankciók bevezetése óta figyelnek oda jobban arra, hogy akár kerülőutakon is hozzáférjenek ezekhez. Meglátása szerint ez a megnövekedett aktivitás a jövőben is folytatódni fog.

A szakértő hozzátette, hogy egyetért azokkal a brit állításokkal, miszerint vannak olyan országok, amelyek a kínai kapcsolatok miatt nem lépnek fel aktívan az ellen a tevékenység ellen, amit Kína folytat. (…)

A kínai megfigyeléstől és kémkedéstől való félelem nem új keletű jelenség Európában. A Safeguard Defenders emberi jogi szervezet 2022-ben fedte fel, hogy Kína illegális rendőrőrsök nemzetközi hálózatát működteti azzal a céllal, hogy világszerte a kínai állampolgárok után kémkedjen, ellenőrizze őket, adott esetben pedig visszavigye őket Kínába.

Az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos ennek kapcsán áprilisi elején úgy fogalmazott az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, hogy az Európai Bizottság elfogadhatatlannak tartja, hogy a kínai rendőrőrsök működésén keresztül Peking kiterjeszti tevékenységét a tagállamok területére. Valamint ígéretet tett, hogy az EU komoly lépéseket fog tenni azokkal szemben, akik az EU-n kívülről a demokráciát alá akarják ásni.

A gazdasági oldal emlékeztet, hogy Magyarországon is nagy port kavart az a február közepén megkötött kétoldalú megállapodás, amelynek keretében a kínai rendőrség tagjai is járőrözhetnek Magyarországon. Ennek részleteiről itt írtunk.

Hszi Csin-ping budapesti látogatása során Orbán Viktor miniszterelnök a Telex kérdésére arról beszélt a témában, hogy ez egy közrendvédelmi kérdés, aminek semmi köze a nemzetbiztonsághoz. Arról van szó, hogy reményeik szerint el fogják árasztani a következő időszakban a legnépszerűbb magyarországi turisztikai célpontokat a kínaiak, ezért van szükség a kínai rendőrökre, akik beszélik a nyelvet. A kormányfő szerint ez a gyakorlat ismert más országok esetében is, ez nem csak Magyarországon van így.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×