Infostart.hu
eur:
386.63
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Edi Rama albán kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfőinek kétnapos tiranai csúcstalálkozóján 2024. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Malton Dibra

Volodimir Zelenszkij: még több fegyvert!

Svédországba utazott, határozott kéréssel öt északi ország felé.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Svédországban tartózkodik, hogy több fegyvert kérjen öt észak-európai szövetségesétől az orosz támadás ellensúlyozására.

Közösségi oldalán azt írta: "Fő prioritásaink közé tartozik, hogy több légvédelmi rendszert biztosítsunk Ukrajna számára, közös projekteket a védelmi iparban és fegyvereket katonáink számára, valamint globális erőfeszítéseket, hogy Oroszországot békére kényszerítsük".

Zelenszkij a harmadik Ukrajna-Észak-Európa csúcstalálkozón tárgyal Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország és Izland állam-, illetve kormányfőivel, és - mint közölte - kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Svédországgal, Norvégiával és Izlanddal.

Hozzátette: Ukrajna "erősebb lesz a szövetségeseink támogatásának (...), valamint az új biztonsági megállapodásoknak köszönhetően".

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy a találkozó országai "fontos lépéseket tesznek együttműködésük megerősítése érdekében, Ukrajna támogatásának részeként".

Az ukrán elnök két nappal azt követően látogatott Stockholmba, hogy bejelentették: Svédország 1,16 milliárd dollár (több mint 462 milliárd forint) értékű katonai támogatást küld Ukrajnának. Ez a legnagyobb segélycsomag az orosz támadás 2022. februári kezdete óta.

A háború kezdete óta az észak-európai országok több mint 17 milliárd euróval támogatták Ukrajnát - közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilatkozatában. "Fel kell gyorsítanunk a fegyvergyártást", de "segítenünk kell (Ukrajnának) abban is, hogy előállítsa azt, amire szüksége van önmaga megvédéséhez" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×