eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Kész az új program, a merkeli örökséget hátrahagyva lépne kormányra a CDU

A hatalom visszaszerzésére törekszik a német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Németország legnagyobb konzervatív pártjának kongresszusa elfogadta az új programot: a hetvenoldalas dokumentum a korábbi, immár tizenhat éves programot váltja fel, amely felett eljárt az idő. A párt felett azonban aligha, a 2021-es választási kudarc után mára ismét Németország legerősebb pártjává vált.

A kongresszust rendkívüli érdeklődés előzte meg. Az új program, az úgynevezett Grundsatzprogramm tervezete már előzetesen kiszivárgott, az abban foglaltakat a küldöttek most megerősítették.

Újrafogalmazták a Németország előtt álló, legégetőbb problémákkal kapcsolatos álláspontjukat, különös tekintettel a menekültpolitikára, az iszlámhoz fűződő viszonyra, az energiapolitikára, a klímavédelemre és nem utolsósorban az ország biztonságára. Noha a program tartalmaz olyan célokat, amelyek csak fokozatosan megvalósíthatók, az egyértelmű, hogy azok a kormányzati hatalom visszaszerzésére irányuló törekvést tükrözik.

A kongresszus első napján választották újra elnökké a 68 éves Friedrich Merzet, aki már korábban sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy a jövő őszi parlamenti választások előtt egyértelmű kancellári ambíciókkal rendelkezik.

Merz – nem először – éles bírálattal illette a korábbi kereszténydemokrata kancellárt, Angela Merkelt. Ezúttal úgy fogalmazott, hogy Németország első női kancellárjának tizenhat évig tartó kormányzása alatt a CDU elvesztette profilját, ezért a pártelnök szerint a választók számára új alternatívákat kell nyújtani.

"Tudniuk kell, kik vagyunk, hol állunk, és mit akarunk"

– idézte Merzet a média.

Az új program megerősítette a CDU elkötelezettségét a "német domináns kultúra", az úgynevezett Leitkultur mellett, amely a párt szerint egyaránt vonatkozik a menekültpolitikára és az iszlámhoz való viszonyra. Ez az a két fő válságos terület, amely Németország számára az elmúlt években sok problémát okozott, és éles politikai vitákhoz vezetett. Új programjában a CDU határozottan állást foglalt a menekültpolitika szigorítása, ennek keretében pedig menekültek befogadásának korlátozása mellett. Ez utóbbival kapcsolatban a Nagy-Britanniában a közelmúltban elfogadott "ruandai modell" mellett tette le a garast, hangsúlyozva, hogy az új menekültek befogadásáról biztonságos harmadik országban kell dönteni. Sőt – és ez értesülések szerint nagy vitát váltott ki – a program tartalmazza azt is, hogy pozitív döntés esetén a menedékkérőknek az adott országban kellene maradniuk.

Az iszlámhoz fűződő viszonyt illetően korábban maga Merz szögezte le, hogy a muszlimok Németország sokszínűségének részét jelenti. A program ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

aki Németországban akar élni, annak el kell ismernie az uralkodó kultúrát, minden ember méltóságának tiszteletben tartását, az alapvető emberi jogokat, a jogállamiságot és a toleranciát.

Ami a biztonságot illeti, a CDU új programjában sürgeti a 2011-ben felfüggesztett általános hadkötelezettség fokozatos visszavezetését.

Fontos része a programnak a munkavállalás ösztönzése, az energiapolitika és a klímavédelem. Az energiapolitika terén a tudósítások szerint állást foglal az atomenergia használatának szükségessége mellett. A párt korábbi határozott állásfoglalásai ellenére konkrétan ugyanakkor nem említi a Scholz-kormány által egy évvel ezelőtt leállított három utolsó atomerőmű újbóli üzembe helyezését. A klímavédelmet illetően pedig hangsúlyozza, hogy Németországnak 2035-re klímasemlegessé kell válnia.

Értékelések szerint nagy érdeklődést váltott ki a kongresszuson meghívott vendégként jelenlévő bajor miniszterelnöknek, a Keresztényszociális Unió (CSU elnökének a beszéde. Markus Söder ugyanis az elmúlt hónapokban

nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Merz riválisaként a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelölti tisztségének elnyerésére törekedne.

Noha a kongresszuson hatalmas többséggel választották újra elnökké Friedrich Merzet, a kancellárjelölti tisztség nem került szóba.

Értesülések szerint a bajor "rivális" ezzel kapcsolatban most is "kétértelműen" fogalmazott, ugyanakkor az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. A küldöttek előtt annyit mondott, hogy "a kancellárjelölti kérdésről közösen fogunk dönteni, de természetesen egy CDU-elnök mindig favorit". Korábbi vélemények szerint ezt a kérdést az őszi német tartományi választások utáni időszakra halasztották.

A kongresszus utolsó napján ugyancsak meghívott vendégként Ursula von der Leyen, a CDU tagja, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, a CSU tagja mondott a konzervatívok Európa-politikájával kapcsolatos beszédet. Mindketten abban reménykednek, hogy újraválasztják őket jelenlegi tisztségeikben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×