Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Kész az új program, a merkeli örökséget hátrahagyva lépne kormányra a CDU

A hatalom visszaszerzésére törekszik a német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Németország legnagyobb konzervatív pártjának kongresszusa elfogadta az új programot: a hetvenoldalas dokumentum a korábbi, immár tizenhat éves programot váltja fel, amely felett eljárt az idő. A párt felett azonban aligha, a 2021-es választási kudarc után mára ismét Németország legerősebb pártjává vált.

A kongresszust rendkívüli érdeklődés előzte meg. Az új program, az úgynevezett Grundsatzprogramm tervezete már előzetesen kiszivárgott, az abban foglaltakat a küldöttek most megerősítették.

Újrafogalmazták a Németország előtt álló, legégetőbb problémákkal kapcsolatos álláspontjukat, különös tekintettel a menekültpolitikára, az iszlámhoz fűződő viszonyra, az energiapolitikára, a klímavédelemre és nem utolsósorban az ország biztonságára. Noha a program tartalmaz olyan célokat, amelyek csak fokozatosan megvalósíthatók, az egyértelmű, hogy azok a kormányzati hatalom visszaszerzésére irányuló törekvést tükrözik.

A kongresszus első napján választották újra elnökké a 68 éves Friedrich Merzet, aki már korábban sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy a jövő őszi parlamenti választások előtt egyértelmű kancellári ambíciókkal rendelkezik.

Merz – nem először – éles bírálattal illette a korábbi kereszténydemokrata kancellárt, Angela Merkelt. Ezúttal úgy fogalmazott, hogy Németország első női kancellárjának tizenhat évig tartó kormányzása alatt a CDU elvesztette profilját, ezért a pártelnök szerint a választók számára új alternatívákat kell nyújtani.

"Tudniuk kell, kik vagyunk, hol állunk, és mit akarunk"

– idézte Merzet a média.

Az új program megerősítette a CDU elkötelezettségét a "német domináns kultúra", az úgynevezett Leitkultur mellett, amely a párt szerint egyaránt vonatkozik a menekültpolitikára és az iszlámhoz való viszonyra. Ez az a két fő válságos terület, amely Németország számára az elmúlt években sok problémát okozott, és éles politikai vitákhoz vezetett. Új programjában a CDU határozottan állást foglalt a menekültpolitika szigorítása, ennek keretében pedig menekültek befogadásának korlátozása mellett. Ez utóbbival kapcsolatban a Nagy-Britanniában a közelmúltban elfogadott "ruandai modell" mellett tette le a garast, hangsúlyozva, hogy az új menekültek befogadásáról biztonságos harmadik országban kell dönteni. Sőt – és ez értesülések szerint nagy vitát váltott ki – a program tartalmazza azt is, hogy pozitív döntés esetén a menedékkérőknek az adott országban kellene maradniuk.

Az iszlámhoz fűződő viszonyt illetően korábban maga Merz szögezte le, hogy a muszlimok Németország sokszínűségének részét jelenti. A program ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

aki Németországban akar élni, annak el kell ismernie az uralkodó kultúrát, minden ember méltóságának tiszteletben tartását, az alapvető emberi jogokat, a jogállamiságot és a toleranciát.

Ami a biztonságot illeti, a CDU új programjában sürgeti a 2011-ben felfüggesztett általános hadkötelezettség fokozatos visszavezetését.

Fontos része a programnak a munkavállalás ösztönzése, az energiapolitika és a klímavédelem. Az energiapolitika terén a tudósítások szerint állást foglal az atomenergia használatának szükségessége mellett. A párt korábbi határozott állásfoglalásai ellenére konkrétan ugyanakkor nem említi a Scholz-kormány által egy évvel ezelőtt leállított három utolsó atomerőmű újbóli üzembe helyezését. A klímavédelmet illetően pedig hangsúlyozza, hogy Németországnak 2035-re klímasemlegessé kell válnia.

Értékelések szerint nagy érdeklődést váltott ki a kongresszuson meghívott vendégként jelenlévő bajor miniszterelnöknek, a Keresztényszociális Unió (CSU elnökének a beszéde. Markus Söder ugyanis az elmúlt hónapokban

nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Merz riválisaként a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelölti tisztségének elnyerésére törekedne.

Noha a kongresszuson hatalmas többséggel választották újra elnökké Friedrich Merzet, a kancellárjelölti tisztség nem került szóba.

Értesülések szerint a bajor "rivális" ezzel kapcsolatban most is "kétértelműen" fogalmazott, ugyanakkor az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. A küldöttek előtt annyit mondott, hogy "a kancellárjelölti kérdésről közösen fogunk dönteni, de természetesen egy CDU-elnök mindig favorit". Korábbi vélemények szerint ezt a kérdést az őszi német tartományi választások utáni időszakra halasztották.

A kongresszus utolsó napján ugyancsak meghívott vendégként Ursula von der Leyen, a CDU tagja, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, a CSU tagja mondott a konzervatívok Európa-politikájával kapcsolatos beszédet. Mindketten abban reménykednek, hogy újraválasztják őket jelenlegi tisztségeikben.

Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint-interjú a tiszás táskás emberekről és a rezsicsökkentésről

A Népszabadságnak adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff Bálint egyértelművé tette: a kormányzat zéró toleranciát hirdet az informális gazdasági érdekcsoportokkal szemben, a rezsicsökkentés rendszeréhez pedig mindaddig nem nyúlnak hozzá, amíg az ország el nem éri a teljes energiaszuverenitást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×