Infostart.hu
eur:
388.96
usd:
335.54
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Rendőrautó lángol a külföldi ügynökökről szóló törvény elleni tiltakozáson a parlament épületénél Tbilisziben 2023. március 7-én, miután a parlament első olvasatban elfogadta a jogszabályt. A kormányzó Georgiai Álom párt kezdeményezésére megszavazott törvény előírja, hogy minden, a működési költségének több mint 20 százalékát külföldről szerző szervezet külföldi ügynökként regisztráltassa magát, ellenkező esetben súlyos bírsággal sújtják.
Nyitókép: MTI/AP/Zurab Cercvadze

A grúz kormányfő keményen beszólt a volt amerikai nagykövetnek

Grúzia miniszterelnöke azzal vádolta meg az amerikai diplomatát, hogy forradalmi forgatókönyveket támogatott az országban

Irakli Kobahidze georgiai kormányfő Derek Chollet amerikai külügyminisztériumi tanácsadóval folytatott telefonbeszélgetése során azzal vádolta meg Kelly Degnan volt tbiliszi amerikai nagykövetet, hogy 2020-2023-ban támogatta a forradalmi folyamatokat a dél-kaukázusi köztársaságban.

Kobahidze az X-en azt írta, hogy az amerikai külügyminisztérium tisztviselőinek az átláthatósági, a külföldi ügynökökről szóló törvényről és az utcai tüntetésekről tett "hamis kijelentései" emlékeztetnek Degnan hasonló kijelentéseire a 2020 és 2023 közötti években. A miniszterelnök megjegyezte:

Degnan tettei a külföldről finanszírozott érdekcsoportok erőszakos fellépését és a forradalmi folyamatok támogatását célozták.

"Elmagyaráztam Chollet-nek: különleges erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy ilyen háttérrel szemben újraindítsuk a kapcsolatokat, ami tisztességes és őszinte megközelítés nélkül lehetetlen" - tette hozzá.

A grúz parlament szerdán második olvasatban is jóváhagyta a "külföldi befolyás átláthatóságáról" szóló törvénytervezetet, amelyet az ország elnöke, Szalome Zurabisvili, az ellenzék és nyugati diplomaták elleneztek, mert a jogszabályban a köztársaság Európai Unióba való integrációjának akadályát látják.

A Grúziai Álom - Demokratikus Grúzia kormánypárt vezetői szerint a törvényre azért van szükség, hogy átláthatóvá váljon egyes civil szervezetek nyugati finanszírozása, mivel egyes esetekben nyugati pénzek segítségével forradalmi forgatókönyveket terveznek az országban. Kobahidze korábban többször is nyilatkozott arról, hogy külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek két alkalommal is megpróbáltak forradalmat kirobbantani Grúziában.

A miniszterelnök szerint 2022-ben, miután az Európai Unió nem adta meg Grúziának a tagjelölti státuszt, a civil szervezetek a kormány lemondását követelték,

ami egy forradalmi forgatókönyvre tett kísérlet volt a részükről.

Robin Dunnigan, az Egyesült Államok jelenlegi tbiliszi nagykövete szerdán közölte: a grúz vezetés képviselőit meghívták Washingtonba, hogy magas rangú amerikai tisztviselőkkel tárgyaljanak a stratégiai partnerségről és az amerikai segítségnyújtásról, de a grúz fél lemondta a látogatást.

A tbiliszi külügyminisztérium a lépést magyarázva közölte: Kobahidzét azzal a feltétellel hívták meg Washingtonba, hogy a látogatás előtt a grúz törvényhozás ideiglenesen felfüggeszti a külföldi ügynökökről szóló törvénytervezet tárgyalását, és hogy a feltételhez kötött utazás nem felel meg a partnerség szellemének.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×