Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Edi Rama albán kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfőinek kétnapos tiranai csúcstalálkozóján 2024. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Malton Dibra

Zelenszkij: Ukrajnát csak győzelme után veszi fel a NATO tagjai közé

Az ukrán elnök szerint a háború egyik oka, hogy országa előtte nem lett a NATO tagja.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna addig nem lesz NATO-tag, amíg meg nem nyeri a háborút Oroszországgal szemben. Erről az államfő kedden beszélt, amikor Jens Stoltenberg NATO-titkárral közösen olyan ukrán tisztekkel találkozott, akik a NATO-szabványok szerinti katonai kiképzésen vesznek részt.

"Személyes véleményem szerint csak akkor leszünk benn a NATO-ban, ha győzünk. Nem hiszem, hogy a háború alatt felvesznek bennünket az észak-atlanti szövetségbe" - mondta az elnök a Telegram csatornáján közzétett videóban. Egyetértett a főtitkárral abban, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásához a szövetség többségének támogatása szükséges, ezért ahhoz, hogy "Ukrajna politikailag bekerüljön a szövetségbe győznie kell" - tette hozzá. Zelenszkij egyúttal úgy vélte, hogy Ukrajna szövetségi tagságát illetően "senki sem fogja felvetni a NATO-val való kompatibilitás és az ukrán hadsereg színvonalának kérdését".

Kifejezte azon meggyőződését is, hogy a háború egyik oka, hogy Ukrajna előtte nem lett a NATO tagja. "Sok évvel ezelőtt is volt ezzel kapcsolatban szkepticizmus néhány tag részéről, és Oroszország nagyon keményen dolgozott jelenlegi partnereinkkel. Mindent megtett azért, hogy Ukrajnát ne csak a NATO-ba ne vegyék fel, hanem az Európai Unióba se, hogy Ukrajna ne fejlődjön, és ne szabaduljon meg az Oroszországi Föderáció befolyásától" - jegyezte meg az elnök. Az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint Jens Stoltenberg előző nap az ukrán parlamentben tartott beszédében azt mondta, nem tudja megjósolni, hogy Ukrajna mikor lesz NATO-tag. Beszédében ugyanakkor tiszteletét fejezte ki az orosz agressziót visszatartó ukrán hadsereg iránt.

Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a Deutsche Welle (DW) német műsorszolgáltatónak adott interjújában - amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett kedden - leszögezte, hogy Ukrajna nem fogja erővel hazatérésre kényszeríteni külföldről a hadköteles korú ukrán férfiakat. A tisztségviselő biztosított afelől: a hadkötelesek adatainak egyeztetése az illetékes területi hadkiegészítő és szociális központtal, nem jelenti azt, hogy automatikusan a frontra küldik őket szolgálatra. "Ukrajna elfogadta a mozgósítási törvényt, és tisztában kell lennünk azzal, milyen arányban tudjuk leváltani a fronton lévőket" - magyarázta a miniszterelnök-helyettes.

Elmondta: májusban Ukrajnába látogat Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa, hogy megvitassa az ukrán hatóságokkal a külföldön élő ukránok további jogi státusának kérdését, hiszen az EU jelenlegi ideiglenes védelmi mechanizmusa 2025 márciusáig van érvényben. "Ezért addig nem lesz semmilyen korlátozás, nemre és korra tekintet nélkül, egyetlen ukrán állampolgárral szemben sem, és nem kényszerítik őket visszatérésre egy háborúban álló országba. Háborús kérdésekben viszont nincsenek kellemes megoldások, és ne felejtsük el, hogy a háború még tart" - jegyezte meg Sztefanyisina.

Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

A feltörekvő gazdaságok 2025-ben a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújtottak, amelyet főként a külkereskedelem bővülése, a finanszírozási feltételek javulása és az állami ösztönző intézkedések hajtottak - áll a BNP Paribas elemzésében. A szervezet közgazdászai szerint ugyanakkor 2026-ban fordulat következik: az országok egyre inkább érezni fogják a vámháború negatív hatásait, a monetáris lazítás keretei többnyire kimerültek, az állami ösztönzésnek pedig egyre inkább gátat fog szabni az országok növekvő adósságállománya és megbillenő egyenlegei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×