Az ukrajnai háború mindinkább a drónok küzdelmévé változik, mivel a két fél egyre több robotot vet be a harcokban – írja a brit Financial Times. A távolról irányított felderítő és pusztító eszközök ellen a leghatásosabb az, ha megzavarják a vezérlő rendszereiket, vagy megszakítják a kezelők és a drónok közti rádió kapcsolatot.

"Az elektronikai hadviselés olyan, mintha egy láthatatlan ollóval elvágnánk a robotok és az irányítóik közötti összeköttetést" – magyarázta a londoni újságnak Mikola Kolesznyik, az ukrán drónerők parancsnoka. Ez a fajta harc mostanra igencsak felértékelődött mivel mind az oroszok, mind pedig az ukránok robotrepülők tízezreit vetik be havonta egymás ellen.

A hangsúly – a bonyolult, nagy méretű, repülő eszközökről – mostanra áthelyeződött a kicsi, úgynevezett FPV, vagyis a virtuálisvalóság-szemüveg segítségével irányított kvadkopterekre. Ezekkel a kezelőik úgy repülnek, mintha maguk is ott ülnének drónon, mivel a gép kamerája valós idejű képet sugároz. A gyakran száz kilométer óránkénti sebességgel is száguldani képes robotokat ezzel a módszerrel sokkal precízebben lehet célra vezetni és egyszerűbb az ellenség azonosítása is.

Ezt látja egy FPV drón pilótája, illetve a közelében repülő másik robot kamerája:

Good morning.
Unless you are this??T-80BVM running the Krasnohorivka 'pipeline of death' (Avdiivka front).
FPV drone strike by the??SBU.
This new T-80BVM loss joins at least 20 other??vehicles lost along this small stretch of road which partly runs next to the pipeline you see. pic.twitter.com/hdNKxjGcvf

— Dan (@Danspiun) January 15, 2024

Az X-en publikáló ukrán Anton Gerascsenko egyik legutóbbi bejegyzésében idézi az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz korábbi vezetőjét, aki egészen döbbenetes élményeiről számolt be. Dmitrij Rogozin a harctéren tett látogatásáról azt írta: "Amikor beértünk egy frontközeli faluba, olyan volt, mintha egy méhkasba dugtam volna a fejem. A levegőben mindenütt zümmögtek az ukránok drónjai. Általában kettesével támadnak: egyikük a csapásmérő, a másik figyeli az akciót és ha kell, ráront a sebesültek mentésére érkezőkre."

Gerascsenko szerint Rogozin azt is megfigyelte, hogy a csapatokban érkező ukrán robotok gyakran már a front felé tartó orosz egységeket is megtizedelik. Állítólag már előfordult, hogy egyetlen orosz gyalogsági harcjárműre 14 drón csapott le egyszerre.

Russians have started talking about the fact that the Armed Forces of Ukraine have sharply increased the use of FPV drones, which also helps to hold the front.

The former head of Roscosmos, Rogozin, who has now been appointed a Russian "senator" from the captured part of… pic.twitter.com/UrScBoaJvj

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) January 14, 2024

Az ukrán Ivan Pavlenko ezredes viszont arra panaszkodott a Financial Timesnak, hogy az utóbbi időben Oroszországban nagyon felfutott ezeknek a kicsi, FPV drónoknak a gyártása. Az ezredes, aki az ukrán vezérkar elektronikai és kiberhadviselésért felelős parancsnoka, azt mondta, hogy az oroszok egyre nyomasztóbb fölénybe kerülnek, amit csak az elektronikai harc fokozásával lehet ellensúlyozni. Sürgette Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy minél több zavaró berendezést küldjenek a harcoló alakulatoknak.

Pavlenko azt állította: a drónok tömeges bevetése akadályozhatta meg azt is, hogy sikeres legyen az ukrán hadsereg nyári, nagy ellentámadása. "A mindenütt jelen lévő robotok ugyanis szinte azonnal felfedezik a páncélos vagy tüzérségi erők csoportosításait, amelyekre aztán az ellenség azonnal le is szokott csapni" – közölte.

Ugyanakkor az oroszok még az offenzíva megindulása előtt növelték a frontvonal közelébe telepített elektronikai zavaró egységeik számát.

Oroszország e téren amúgy is jelentős minőségi fölényben van, mivel már évekkel a háború kitörése előtt komoly fejlesztésekbe kezdett. Ezek eredménye például a Pólus-21 nevű rendszer, amely az ellenséges rakéták vagy precíziós tüzérségi lőszerek irányítását tudja zavarni. A terepjáró teherautókra telepített eszköz egy 150 kilométeres területen képes az elektronikai lefogásra. De még ennél is nagyobb teljesítményű a Murmanszk rendszer, a maga 32 méter magasra kitolható antennái révén.

Állítólag ezek az eszközök alkalmasak még a HIMARS sorozatvetőkből indított, nagy pontosságú rakéták vagy a méregdrága Excalibur precíziós tüzérségi gránátok összezavarására is. Az elektronikai elllentevékenységgel egyidőben az oroszok tömeges dróncsapásokkal szorították vissza a támadó ukrán egységeket, amelyeknek viszont ezekkel szemben semmiféle védelme nem volt.

"Miféle elektronikai elhárításról beszél, nekünk semmi ilyenünk nem volt" – kesergett a brit újság munkatársának az egyik ukrán katona. "Mindenfelé nyüzsögtek az orosz drónok, a mieink pedig úgy hullottak, mint a legyek" – emlékezett a sikertelen offenzívára.

Az ukrán vezérkari főnök nemcsak elektronikai zavaróberendezéseket sürgetett, hanem azt is, hogy a Nyugat minél több rádiófelderítési információt osszon meg velük. Valerij Zaluzsnij a londoni The Economistban megjelent cikkében azt bizonygatta, hogy

a frontokon dúló drónháborút csak az elektronikai harceszközök dönthetik el.

A tábornok úgy vélte: az is nagyon fontos lenne, ha a Nyugat tovább szigorítaná a high-tech alkatrészek kiviteli tilalmát, mivel az összes korszerű, orosz zavaróeszközben ilyenek működnek.

Persze az ukránok maguk is nekiláttak a zavaróberendezések fejlesztésének, és már vannak is látványos sikereik. A Bukovel elnevezésű eszközük például nemcsak észleli a közeledő drónokat, hanem arra is képes, hogy megzavarja azok rádióirányítását, vagy blokkolja a műholdas navigációjukat. Így a vezérlés nélkül maradt drón többnyire lezuhan. Bár már olyan is megtörtént, hogy sikerült átvenni a támadó robot vezérlését és azt egy orosz célpont ellen fordították.

Russian air defenses tried to strike Ukrainian drones hitting military targets in the Russian city of Belgorod.

But since a lot of Russian equipment is made up of rusty garbage, the Russian missile malfunctioned and hit their own city instead. pic.twitter.com/tAURF24GzB

— Visegrád 24 (@visegrad24) December 30, 2023

Egyébként a folyamatos rádiófelderítésnek köszönhetően, az ukránok időről időre rést találnak a frontvonal mentén húzódó láthatatlan falon. Így aztán a drónjaik egymás után mérnek csapást az orosz városokra, sőt a moszkvai Kremlt is sikerült már eltalálniuk. E látványos, de inkább csak reklámértékű eredményeknél sokkal fontosabbak a fekete-tengeri orosz flottára mért sikeres dróncsapások.

Az év elején a legfontosabb flottatámaszpont, Szevasztopol szenvedett súlyos károkat. Az akció előtt az ukrán különleges erők katonái üzemképtelenné tették a kikötő közelébe telepített zavaróállomást. Így aztán a drónok háborítatlanul pusztíthattak az orosz tengerészeti bázison.

Pavlenko ezredes arról is beszélt, hogy az Ukrajnának ígért F-16-os vadászgépeket a lehető legjobb elektronikai felderítő és zavaró berendezésekkel kellene ellátni.

Mint mondta, erről már élénk tárgyalások folynak a szövetségesekkel. Úgy vélte: Ukrajna amúgy is kitűnő terep lehet a legújabb nyugati kibereszközök kipróbálásra.

"Minden csúcstechnológiás elektronikai berendezésben fut valamilyen szoftver. Azt pedig össze is lehet zavarni. Ez a jövő – hangoztatta az ezredes. – És persze hol máshol lehetne ezeket a legjobban kipróbálni, mint éppen Ukrajnában."