Infostart.hu
eur:
385.8
usd:
331.85
bux:
121683.04
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Férfi sétál át az elnéptelenedett New York-i Times Square-en 2020. március 26-án. A koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására New York állam kormányzója elrendelte a vendéglátóhelyek, mozik, szórakozóhelyek zárva tartását, az éttermek csak elvitelre és házhozszállítással szolgálhatják ki a vásárlókat. Donald Trump amerikai elnök előző nap azt nyilatkozta, hogy a New York államban kialakult járványhelyzet a legsúlyosabb az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Csizmazia Gábor: ismét Trump–Biden párviadal jöhet, és a témák sem változnak

Szinte biztosra vehető, hogy ismét Donald Trump és Joe Biden közül választanak elnököt novemberben az amerikaiak. A jelenlegi és a korábbi elnök küzdelmének végeredménye azonban még megjósolhatatlan.

Szinte biztosra vehető Joe Biden regnáló és Donald Trump előző amerikai elnök újabb összecsapása a novemberi amerikai elnökválasztáson. A bizonytalansági tényező Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika-kutató Intézetének tudományos munkatársa szerint csak az, hogy a Donald Trump elleni vádemeléseknek mi lesz a sorsuk. A szakértő szerint az a valószínűbb, hogy nem lesz jogi hatásuk, mert vagy nem ítélik el a volt elnököt, vagy nem zárulnak le az ügyek az elnökválasztásig.

"Azt tartom valószínűnek, hogy lesz olyan konkrét vádemelés – a legutolsó, a georgiai, ahol komolyabb vádak fogalmazódtak meg –, amely akkor is érvényben lesz még, amikor november 5-én lezajlik a választás és január 20-án hivatalba lép az elnök" – mondta Csizmazia Gábor. A folyamatot ugyanakkor az elnök nem tudja leállítani, ugyanis egy tagállamban zajlik, tagállami hatáskörrel; a két szövetségi hatáskörben lévő eljárást azonban a mindenkori elnök le tudja állítani, ha tehát Trump nyer, ez várható is.

Az elnökválasztás esélyei azonban még megjósolhatatlanok,

ugyanis nem sikerült eltalálni a legutóbbi, félidős választások eredményeit sem.

"A félidős választások 2022-ben valóban nem hozták a papírformát, hiszen elvileg nyertek a republikánusok, visszanyerték az alsóházat, de a demokraták váratlanul jól teljesítettek, ennek az oka az abortuszkérdés volt. A fő kérdés az, hogy visszajön-e idén novemberben ez a téma: az általános válasz az, hogy persze, ez egy örökzöld kérdés, ahogy a fegyvertartás is, de több államban azóta is tartottak választást, népszavazást is az abortusz kérdéséhez kapcsolódóan, egyáltalán nem biztos, hogy ez egy mindenhol tisztázatlan, meg nem vitatott kérdés marad 2024 novemberében. Kérdőjel tehát, hogy ezt tudják-e a demokraták mozgósító elemként alkalmazni majd" - ecsetelte Csizmazia Gábor.

Ha tudják, meg tudják szerinte majd szorítani a republikánusokat, ugyanakkor a republikánusok előszedhetik a bevándorlás témáját, mert nem mindenki elégedett a Biden-adminisztráció bevándorlási politikájával. "Ez a két téma, amely megkeverheti az erőviszonyokat egyes helyeken" – tette hozzá.

Az Egyesült Államokban tehát november 5-én tartanak elnökválasztást, ekkor döntenek az amerikaiak a képviselőház 435 székéről, 34 szenátusi pozíciójáról, illetve 13 államban a kormányzó személyéről is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×