eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmániról, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egység parancsnokáról emlékeznek meg tisztelői Teheránban 2022. január 3-án, halálának második évfordulóján. Az Egyesült Államok 2020. január 3-án légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen, amelyben Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Robbantások Iránban, 100 fölött a halottak száma

Több mint száz ember életét vesztette, és 141-en megsebesültek szerdán az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál történt két robbanásban az ország délkeleti részén fekvő Kermán város temetőjében.

A detonációk (videó, 18+) a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban meghalt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának negyedik évfordulóján megrendezett szertartáson következtek be.

Az Irib állami műsorszolgáltatónak Kerman kormányzója terroristatámadásról beszélt - írta a BBC, amely a helyi tévécsatornák adatai alapján 103 elhunytról adott hírt. Az iráni állami média előzőleg egy helyi tisztviselőt idézett, aki szerint még nem világos, hogy gázpalackok robbantak-e fel vagy terrortámadás történt a megemlékezésen.

Médiabeszámolók szerint az első detonáció helyi idő szerint 14.50-kor (11.20 GMT, 12.20 magyar idő szerint) történt, körülbelül 700 méterre a Saheb al-Zaman mecset körüli Mártírok Kertje temetőjétől. A másodikra körülbelül 15 perccel később került sor, körülbelül 1 kilométerre a temetőtől.

Ahmad Vahídi iráni belügyminiszter arról beszélt, hogy a második robbanásban haltak és sebesültek meg a legtöbben. A robbantások ügyében "gyors és erőteljes" reagálást ígért.

A milicisták gyakran késleltetett robbanást alkalmaznak, hogy a helyszínre érkező mentőket vegyék célba, még több áldozatot okozva ezzel.

Egyelőre egyetlen csoport sem vállalta magára a cselekményt.

Ez volt az eddigi legsúlyosabb támadás az Iszlám Köztársaság 45 éves történetében.

Az iráni vezetés csütörtökre országos gyásznapot hirdetett.

Az iráni Forradalmi Gárda egykori vezetőjének 2020-as temetésén tömegverekedés tört ki, és legalább 56 ember meghalt, több mint 200 pedig megsérült, miközben több ezren tolongtak a menetben.

Szulejmáni a Forradalmi Gárda tengerentúli hadműveleti részlegének, az al-Kudsz Brigádjainak volt a parancsnoka. A legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah után a legbefolyásosabb személyiségnek tekintették Iránban. A 2020-as merénylet idején regnáló amerikai elnök, Donald Trump Szulejmanit "a világ első számú terroristájának" nevezte.

Szulejmáni volt a felelős az al-Kudsz Brigádjai titkos küldetéseiért, ahogy azért is, hogy fegyvereket, finanszírozást és a logisztikai támogatást nyújtson a szövetséges kormányok és fegyveres csoportok, köztük a Hamász és a Hezbollah számára.

(A nyitóképen: Az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmániról, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egység parancsnokáról emlékeznek meg tisztelői Teheránban 2022. január 3-án, halálának második évfordulóján. Az Egyesült Államok 2020. január 3-án légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen, amelyben Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője életét vesztette.)

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×