Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
311.12
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Szavazó az előrehozott szerbiai választásokon Belgrádban 2023. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Szerbiában az emberek felét nem érdekli a politika

Befejeződött az előrehozott parlamenti, tartományi, illetve önkormányzati választás Szerbiában, vasárnap 20 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A részvételi arány 18 óráig 51,93 százalékos volt.

Tavaly ugyanebben az időpontban 50,82 százalékos részvételről adott hírt a választási bizottság.

A választási bizottság szerint nyugodt volt a voksolás, nagyobb szabálytalanságot csak néhány helyen észleltek. A testület kapott bejelentést arról, hogy volt egy szavazóhely, ahol az egyik szavazó ki akarta nyitni a szavazóurnákat, ám a választási bizottság, valamint a hivatalos szervek ezt megakadályozták.

Megfigyelők szerint a legtöbb helyen eljárásbeli szabálytalanságok történtek, például a voksolók nem a megfelelő urnába dobták a szavazatukat vagy a bizottság nem ellenőrizte a szavazó személyazonosságát. Egyes megfigyelők szerint több helyen nyomást gyakoroltak a szavazókra, de olyan is történt, hogy a kampánycsend ellenére a szavazóhelyek környékén propagandaanyagot osztogattak.

Az előzetes eredményekre 22 óra után lehet számítani.

A hivatalos és végleges eredményeket csütörtökig kell nyilvánosságra hozni, ám ha meg kell ismételni néhány helyen a voksolást, akkor csak néhány hét múlva várhatók végleges adatok.

A 3 százalékos parlamenti küszöböt a felmérések szerint hat szerb, valamint néhány kisebbségi párt lépheti át. A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása nem a háromszázalékos küszöb elérésétől függ: a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékot. Egy három éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.

A pártelnökök voksuk leadásakor egybehangzóan azt mondták: jó eredményre számítanak.

A valamivel több mint 6,5 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 18 lista közül választhatott, míg a tartományi parlament helyeiért 13 lista jelöltjei versengtek. Emellett Szerbia 65 önkormányzatában, a többi között Belgrádban is választást tartottak, amelynek a legfőbb kérdése, hogy a Szerb Haladó Párt meg tudja-e tartani hatalmát vagy az ellenzék kilenc év után átveheti a főváros irányítását.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Akár 30-40 százalékkal is megugorhat a törlesztőrészlete egyes jelzáloghiteleknek, ha az új kormány véget vet az Orbán-kormány egyik ikonikus pénzügyi intézkedésének, a kamatstopnak. Egy ekkora törlesztőrészlet-emelkedés azonban egyáltalán nem lenne tipikus: a kamatstoposok többsége megúszná 10 százalék körüli vagy alatti, havi néhány ezer forintos tehernövekedéssel. Megkérdeztük az MNB-t, mennyi jelzáloghitel áll még a kamatstop alatt, és kiderült: darabszám szerint 216 ezer szerződésről, vagyis a meglévő jelzáloghitelek 26%-áról, állomány alapján pedig 848 milliárd forintnyi tartozásról, a jelzáloghitel-tartozások 11%-áról beszélünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×