Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Szabó Norton Olivér, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában 2026. április 23-án, csütörtökön
Nyitókép: InfoRádió

Szabó Olivér Norton: az újabb űrverseny miatt tértünk vissza a Holdhoz, és már nem is fogjuk otthagyni

Számos rekordot állított fel az április Artemis-2 küldetés, amelynek űrhajósai megkerülték a Holdat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint a hajdani Apolló-program fél évszázad után egy újra termelődő világpolitikai helyzetnek köszönhetően folytatódhatott.

Mi volt az Artemis–1 és ahhoz hogyan kapcsolódott az Artemis–2? – kérdezte az InfoRádió Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászát .

Az Artemis–1 küldetés 2020-ban zajlott, ez volt az új generációs holdrakéta és az űrhajó első tesztje. A rakétát most fejlesztették ki, és ugyanígy az Orion űrhajót is. Embert először nyilván nem rakunk egy ilyen „próbajáratra”, úgyhogy 2020-ban volt a teszt ember nélkül, és most az Artemis–2 már rögtön emberrel a fedélzetén kerülte meg a Holdat, tehát gyakorlatilag az első küldetés folytatása volt. Ssajnos volt egy elég nagy lyuk a kettő között – mondta a csillagász.

Az Artemis–2 azért érdemelte ki a történelmi jelzőt, mert 54 év után tért vissza az emberiség a Hold környezetébe. Ez már önmagában is nagy dolog, hogy megint ott vagyunk a Holdon, és most már szeretnénk nem is otthagyni – fogalmazott.

Megdőlt egy csomó rekord is, amit szeretünk puffogtatni:

most járt ember valaha a legmesszebb a Földtől, ez a négy űrhajós, akik megkerülték a Holdat, ők voltak a történelemben a leggyorsabb emberek,

és így tovább: most először járt a Hold környezetében nem amerikai állampolgár, illetve nő, illetve színesbőrű űrhajós – van egy csomó leg, amit ide lehetne rakni. De igazából az űrhajósok is azt mondták: abban bíznak, hogy előbb-utóbb elfelejti ezt a történelem, mert még nagyobb dolgokat tudunk elérni – fogalmazott.

A kérdésre, hogy miért kellett több mint fél évszázadot várni erre, a szakértő azt mondta:

az Apolló-korszakban a politika volt a fő motor.

A nagy űrversenyben a Szovjetunió és Amerika küzdött, hogy megmutassa a technológiai fölényét. Amerika hatszor is leszállt a Holdon. Sokan csak az Apollo 11-ről tudnak, de egyébként mi, az emberiség már hatszor jártunk a Holdon. Utána viszont nem maradt rivális, aki miatt ezt megint csinálni „kellett”. Abbamaradt az egész, és a technológia is más irányba fejlődött – magyarázta. Szokták kérdezni, hogy miért nem fejlődött az űrkutatásban a technológia, hogyhogy most nem tudjuk megcsinálni. De fejlődött, csak nem az a része, ami a Holdra szálláshoz kell. Nem volt mögötte politikai hátszél. Technológiailag meg lehetett valósítani, de gazdaságilag már nem érte meg. Tudományosan fantasztikus lett volna, de sajnos az egy sokadlagos szempont ilyenkor – fogalmazott a szakértő.

Most megint megerősödött a politikai és a gazdasági hátszél. Megjelent Kína mint potenciális „ellenfél”, és bár Amerika ezt nem akarja bevallani, de van egy verseny a két fél között, hogy a modern korban ki hova száll le először

– tette hozzá.

Kína 2030-ra tervezi a Holdra szállást. Annyit fejlődött a technológiánk, hogy most már nem csak science fiction, hanem realitás, hogy mi lenne, ha bányásznánk a Hold felszínéhez közel lévő nyersanyagokat. Ezekkel pedig akár el tudnánk látni egy állandó holdi kutatóbázist is, vagy akár tényleges ipari felhasználásra is át lehetne konvertálni az ottani nyersanyagokat. Tehát most már nem csak politika van mögötte, hanem pénz is, a kutatók meg örülnek, hogy azért mi is helyet kapunk az asztalnál – mondta Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.

A teljes interjút itt nézheti meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×