Lesújtotta a német kormányt az alkotmánybíróság döntése. A karlsruhei testület hatályon a kívül helyezte a Scholz-kabinet azon korábbi döntését, amely átcsoportosította volna az eredetileg a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére szánt 60 milliárd eurót (22,59 ezer milliárd forint). Terve az volt, hogy a járvány hatásainak mérséklésére fel nem használt pénz a klímaváltozás elleni intézkedésekre és az ország modernizálására fordítsa. Az ellenzéki konzervatívok megtorpedózták ezt, és az alkotmánybírósághoz fordultak.

Az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti koalíció 2022-ben döntött úgy, hogy a járvány következményeinek enyhítésére szánt, de fel nem használt uniós támogatási pénzt az éghajlatvédelmi és átalakítási alapba helyezi át. A kormány azzal érvelt, hogy az éghajlatvédelmi intézkedésekbe való befektetés segítené az ország gazdaságát a világjárványból való kilábalásban, az átalakítás pedig a modernizációt szolgálja. Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU képviselői ezzel szemben azt állították, hogy ez nem más, mint az úgynevezett "adósságfék" megkerülése, és panaszt emeltek a szövetségi alkotmánybíróságnál.

A több mint egy évtizede bevezetett adósságfék az éves bruttó hazai termék mindössze 0,35 százalékának erejéig engedélyezi az új hitelfelvételt. A karlsruhei testület ennek nyomán a kormány lépését alkotmányellenesnek minősítette.

Az alkotmánybírósági döntés derült égből villámcsapásként érte a Scholz-kormányt. A bírósági döntés nyomán ugyanis a költségvetésben 60 milliárdos lyuk keletkezett. Ez egyben azt jelentette, hogy ez az összeg sem a klímavédelemre, sem a modernizálásra nem áll rendelkezésre.

A hogyan tovább kérdése megosztotta a kormánykoalíció pártjait. Christian Lindner pénzügyminiszter és az általa vezetett lliberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kezdettől fogva a szigorú takarékosságot támogatta. A Zöldek Pártja az adósságfék "liberalizálását" sürgette, míg a koalíció legnagyobb pártja, a szociáldemokrata SPD leginkább a modernizációt féltette. Lindner pártja egészen odáig elment, hogy a szociális juttatásokat kívánta megnyirbálni. A párt szerint mindenekelőtt a költségvetést kell hosszabb távú konszolidálni, és ennek érdekében a jóléti államnak is áldozatot kell vállalnia. Ezt célozta a pénzügyminiszer előterjesztése, hogy

tervezett költségvetési kiadások túlnyomó részének befagyasztására van szükség.

A ZDF közszolgálati rádió és televízió értesülése szerint erről a miniszter levélben küldött utasítást a szövetségi minisztériumoknak. Lindner arra szólított fel, hogy állítsák le a 2024-re, illetve az azt követő évekre vonatkozó különböző kötelezettségvállalási engedélyeket. Ezek eredetileg lehetőséget nyújtottak volna a minisztériumoknak, hogy a következő évekre fizetési kötelezettségeket vállaljanak. A levél szerint a korábban vállalt kötelezettségeket még teljesítik, de újakat nem vállalnak. A kötelezettségvállalási engedélyek tilalma csakis rendkívüli esetekben oldható el.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a pénzügyminiszter közvetlenül az alkotmánybírósági döntés, illetve az ennek nyomán keletkezett 60 milliárd eurós hiány nyomán első lépésben még csak a klímaalap befagyasztását rendelte le.

Az ARD értesülése szerint a másik két kormánypárt a korábbi viták ellenére elfogadta a pénzügyminiszter döntését. A Robert Habeck vezette gazdasági minisztérium korábbi fenntartásai ellenére támogatta a költségvetési kiadások befagyasztását, hangoztatva, hogy ezzel elkerülhetők a további terhek a következő pénzügyi években. Hasonlóan foglalt állást a szociáldemokrata párt is. Az SPD főtitkára, Kevin Kühnert az ARD-nek kijelentette, hogy a költségvetési források zárolása ellenére korábban vállalt kötelezettségeit teljesíti a kormány.

Értesülések szerint a kormány a legtekintélyesebb gazdasági, illetve pénzügyi szakértőkkel konzultál a lehetőségeiről.

Több szakértő korábban úgy foglalt állást, hogy az alkotmánybírósági döntésnek messzemenő következményei lehetnek, és nemcsak a klímavédelmet szolgáló alap, hanem más különleges alapok esetében is. Egyelőre nem egyértelmű, hogy a korlátozás a német hadsereget, a Bundeswehrt miként érinti. A Scholz-kormány az ukrajnai orosz háborút követően 100 milliárd eurós rendkívüli alapot irányzott elő a Bundeswehr számára, amit a Bundestag az alaptörvényben is rögzített.