Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Buk légvédelmi rakétarendszer bemutatója a kijevi függetlenség napja alkalmából tartott parádé próbáján Kijevben 2021. augusztus 18-án. Ukrajna augusztus 24-én ünnepli a Szovjetuniótól való függetlenedésének 30. évfordulóját.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Kaiser Ferenc: nem feltétlenül segítene Ukrajnán a még több nyugati fegyver

Néhány napon belül megkezdődhet az oroszok támadása az ukrajnai kritikus infrastruktúrák ellen, ugyanúgy, mint tavaly - mondta az Inforádiónak Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense emlékeztetett, Oroszország jelenleg Ukrajna területének 18 százalékát tartja megszállva.

A kialakuló patthelyzet már régóta látható volt - mondta az InfoRádiónak Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Ami újdonság szerinte, hogy Valerij Zaluzsnij, az ukrán haderő vezérkari főnöke írt egy hosszabb publikációt, amiben nyilvánvalóvá tette, hogy a háború kifulladt, egyik fél sem tudja a győzelem reményével folytatni a küzdelmet. Ám abba sem hagyhatják, hiszen akkor veszítenek.

A következő hetekre-hónapokra azt jelzi előre a szakértő, hogy hamarosan Ukrajnába is megérkezik az eső, amitől kialakul az úgynevezett raszputyica, azaz mindent járhatatlanná tesz a sár.

Így az ukránok főként tüzérséggel igyekeznek majd támadni az orosz logisztikai központokat, az ellátáshoz szükséges vasútvonalakat.

Orosz részről úgy véli a szakértő, hogy egy ideje nem indítottak nagyobb drón- és ballisztikus rakéta-csapást, ám pár napon, vagy legfeljebb egy héten belül megkezdhetik Ukrajna infrastruktúrája ellen a támadást. Akárcsak tavaly, a közműhálózatokat, ellátórendszereket veszik majd célba, hogy a civil lakosságot megtörjék, menekülésre kényszerítsék.

A kérdésre, hogy szerinte akár hónapokig, évekig eltarthat-e így a háború, azt felelte, hogy igen, hacsak a felek nem tudnak megegyezni, de erre jelenleg minimális az esély. Az álláspontok nem egyeztethetők össze, nincs közös kiindulás pont, ami mentén le lehetne ülni tárgyalni. Megemlítette, hogy Szergej Kuzsugetovics Sojgu orosz védelmi miniszter egy hónappal ez előtt azt mondta, a "különleges katonai művelet" akár 2025-ig is eltarthat.

Kaiser Ferenc úgy véli, az Ukrajnának szállított még több nyugati fegyver sem feltétlenül jelentene megoldást.

Szerinte az ukránok még nem mondtak le egy sikeres ellentámadásról, hiszen országuk 18 százaléka jelenleg is megszállás alatt van, ehhez azonban szükség lenne például egy ütőképes légierőre.

És még ha meg is kapnák a fegyverszállítmányokat, ezek önmagukban nem lennének elegendők. Kifejtette, szemléletváltásra lenne szükség az ukrán hadvezetés részéről, másfelől pedig több, komplex fegyverrendszerből álló "támadási csomagot" kellene összeállítaniuk harci helikopterekkel, tüzérséggel, páncélosokkal, gyalogsági harcjárművekkel. Ha ezeket a nyugati országok le is szállítanák,

hónapokba telne a hadrendbe állításuk, akár egy évbe is, úgy, hogy közben folyamatosan védekezni kell az oroszokkal szemben - véli a szakértő.

Megemlíti, hogy az oroszok, bár nem töretlen lelkesedéssel, de még mindig támadásban vannak, például északon, Avgyijivkánál, illetve helyi ellenlökésekkel próbálkoznak több helyen is. Amint észlelnék, hogy az ukránok csapatokat vonnak el egy támadás előkészítéséhez, azonnal reagálnának, fokoznák az erőfeszítéseiket. Úgy foglalta össze álláspontját, hogy rövid távon nem segítene, ha Ukrajna hirtelen rengeteg fegyvert kapna, hiszen időbe telik ezek integrálása, hadra fogása úgy, hogy az oroszok erre ne számítsanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×