Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
2023. július 21-én, egy sajtóbejáráson készült kép a radioaktív elemektől nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – Advanced Liquid Processing System) megtisztított hűtővíz óceánba engedésére szolgáló csővezetékekről a Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCH) által üzemeltetett, a 2011-es földrengést követő szökőárban megsérült fukusimai Daiicsi atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) július 4-én közzétett jelentése szerint nem veszélyezteti a környezetet a nukleáris katasztrófa sújtotta erőműben kezelt víz óceánba engedése.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Majama Kimimasza

Új szakaszba lépett a fukusimai tisztított radioaktív hűtővíz kiengedése

Japánban a fukusimai atomerőműnél csütörtök reggel megkezdődött a tisztított hűtővíz tengerbe engedésének harmadik szakasza – jelentette be az üzemeltető, a Tepco.

Ez a fázis, aminek során mintegy 7800 tonna vizet kell kibocsátani, mintegy 17 napig tart – közölték.

Japán augusztus 24-én kezdte meg a Csendes-óceánba engedni azt a vizet, amit elsősorban a 2011-es szökőár után leolvadt három reaktor magjának hűtésére használtak a japán északkeleti részében fekvő Fukusima Daiicsi erőműben. Ezt a vizet, ami a talajvízből és az esőből is származik, hosszú ideig hatalmas tartályokban tárolták az erőmű területén, és kezelték, hogy megtisztítsák a radioaktív anyagoktól. Kivételt jelent a trícium, amely a szakértők szerint csak nagyon magas koncentrált dózisban veszélyes. Ezért a Tepco a tríciummal kezelt vizet jelentős mennyiségű tengervízzel hígítja fel, mielőtt az óceánba engedi, hogy radioaktivitása ne haladja meg az 1500 bequerel/literes határértéket.

Ez a határérték 40-szer alacsonyabb, mint a japán szabvány, és majdnem hétszer alacsonyabb, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az ivóvízre meghatározott határérték (10 000 bequerel/liter).

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jóváhagyta a víz tengerbe engedését.

A folyamat elindítása azonban diplomáciai válságot okozott Japán és Kína között, amely augusztus végén felfüggesztette a japán tengeri termékek teljes importját. Oroszország, amelynek kapcsolatait Japánnal szintén megterhelik a Tokió által az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva ellen bevezetett szankciók, ugyanezt tette.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×