Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Eltűntek maradványait keresik tűzoltók a Fukusima prefektúrabeli Namie óceánpartján  2021. március 11-én, a Japán északkeleti partvidékét sújtó földrengés és szökőár tizedik évfordulóján. A 9,1-es erősségű földrengés és az általa kiváltott szökőár következtében több mint 18 ezer ember életét vesztette vagy eltűnt.
Nyitókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Fukusimai földet visznek a japán miniszterelnöki hivatalba

Japánban a 2011-es földrengés és szökőár nyomán megrongálódott fukusimai atomreaktor mellől származó földet visznek a miniszterelnöki hivatalba - jelentette be kedden a kormányszóvivő.

Hajasi Josimasza elmondta, a kormány célja az, hogy bebizonyítsa, a reaktor mellől elszállított föld teljesen biztonságos.

A környezetvédelmi tárca részéről azt mondták, később döntenek a szállítandó föld mennyiségéről, illetve a szállítás időpontjáról, sajtóértesülések szerint pedig a földbe virágokat fognak ültetni.

A atomerőmű környékéről származó, mintegy 14 millió köbméternyi földet a hatóságok eredetileg útépítéshez és vasúti töltések kialakításához szerették volna felhasználni, azonban a közvélemény annak ellenére sem bízik a föld tisztaságában, hogy tavaly a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szintén kiadott egy jelentést, amely szerint a hatóságok a föld kezelésével és újrafelhasználásával kapcsolatos eljárása minden szükséges biztonsági előírásnak megfelelt.

A földet jelenleg a reaktor közelében tárolják, a kormány pedig ígéretet tett az ott élőknek, hogy 2045-ig állandó helyet biztosít neki.

Jóllehet a katasztrófa által érintett környék szinte teljes egészét fokozatosan biztonságosnak minősítették, sok egykori lakos nem szívesen tér vissza otthonába. Többen közülük az esetleges sugárzás miatt aggódnak, egyesek pedig már új életet alakítottak ki maguknak máshol.

Japán 2023-ban egyúttal megkezdte a létesítmény megtisztított hűtővizének óceánba engedését is, a helyszín sugárzásmentesítésének legveszélyesebb szakasza - azaz a körülbelül 880 tonnányi, különösen veszélyesnek minősülő radioaktív fűtőanyag és törmelék eltávolítása - azonban még alig kezdődött el.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×