Parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, a favoritokról, a kampányról és a főbb kampánytémák részleteiről beszélt az InfoRádió Reggelinfó című műsorában Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatásvezetője.

"A favoritok csakúgy, mint az elmúlt két évtizedben a jobbközép Jog és Igazságosság, illetve az egykoron jobbközép, most talán centristaként definiálható Polgári Platform kettőse. Ez a két párt részben felváltva vezette a lengyel kormányokat, és most is minden bizonnyal valamelyikük fog kormányt alakítani, vagy

• harmadik alkalommal a Jog és Igazságosság
• a Polgári Platform egy ellenzéki koalíció vezetőjeként"

- mondta Dobrowiecki Péter.

A kampány témái a migráció, a szociális kérdések, valamint a belbiztonság volt.

A lengyel parlament kétkamarás, a közvetlenül választott szenátus (felsőház) 100 fős, a szejm (alsóház) 460 képviselőjét is most választják meg.

"231 fő elég a kormányalakításhoz, és a magyar választási rendszertől némileg eltérő módon csak pártlistákra szavaznak a választópolgárok, és attól függően, hogy hány ember lakik a választókerületben, 8 vagy 20 mandátum is elérhető egy adott listán. Értelemszerűen a varsói választókerület és az ottani lista a leghosszabb, ott 20 mandátumot tudnak elnyerni a pártok" - részletezte.

A várható részvételről szólva elmondta, a lengyel választók egyre nagyobb arányban járultak az urnákhoz az utóbbi választásokon, legutóbb már 64 százaléknyian voksoltak (elnökválasztás, 2020), de már a legutóbbi választásokon is 60 százalék fölötti volt a részvétel.

"Az esélyeket illetően

a Jog és Igazságosságnak 34-36 százalékos körüli a népszerűsége, a Polgári Platformnak 28-29. A kérdés az, hogy a három kisebb ellenzéki párt, pártösszefogás hogy fog teljesíteni. Közülük kettő már jelezte, hogy csak a Polgári Platformmal tudja elképzelni az együttműködést.

A harmadik, a Szélsőjobboldali Konföderáció nem tett ilyen kijelentést, úgyhogy könnyen lehet, hogy ha a Jog és Igazságosság hatalmon akar maradni, akkor kénytelen lesz koalícióra lépni. Amennyiben nem kapnák meg a megfelelő szavazatot, hárompárti ellenzéki koalíció jöhet létre" - húzta alá Dobrowiecki Péter.

Utóbbi márpedig nem elképzelhetetlen, a kutatásvezető szerint ugyanis a magyar politikánál "turbulensebb" a lengyel, előfordult, hogy egy-egy párt üstökösszerű működést mutatott, egy-egy ciklust ért meg a parlamentben; most is várható olyan, hogy sok kis pártot magában foglaló koalíció jön létre, amely nem biztos, hogy egy cikluson keresztül képes lesz egyben maradni.

A parlamenti voksolás mellett népszavazást is tartanak Lengyelországban - migránsügyben.

"Úgy hangzik a referendum első kérdése, hogy szeretné-e ön, hogy Lengyelországban migrációs hátterű személyeket telepítsenek le. Ezt a kérdést toldották meg később másik hárommal, így négy kérdést találnak a lapon a választók. A másik három kérdés:

1. állami nagy cégek privatizációja
2. fehérorosz határkerítés további megerősítésének sorsa
3. nyugdíjkorhatár kérdése - emeljék-e?

A Jog és Igazságosság egyértelmű nemet vár a szavazóktól mind a négy kérdésre, és úgy kalkulál, hogy mivel a referendumon való részvétel nagyobb lehet, mint amilyen a párt támogatottsága, ezért akik elmennek a referendumra és nemmel szavaznak, meg tudják még toldani a párt szavazótáborát is" - mutatott rá a kutató.

A népszavazás eredményével kapcsolatban azonban világossá tette, hogy amennyiben a Polgári Platform hatalomra kerül, "fogas helyzetbe" kerül a kormány, mivel korábban megegyezést ígért az EU-val az ellenzéki párt, saját ígéretével márpedig nehezen menne szembe.

Péntek este 6 órától az InfoRádió Aréna című műsorában a lengyel választásokról lesz szó.