Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
MTI/EPA-PAP/Maciej Kulczynski
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Maciej Kulczynski

Rekordot dönt a német fegyverexport: Ukrajna után Magyarország a második legnagyobb vásárló

Szárnyal a német fegyverexport, a Scholz-kormány 8,76 milliárd eurós fegyverexportot hagyott jóvá 2023 első három negyedévében, és az év végére a német fegyverek, illetve katonai felszerelések exportja minden korábbi rekordot megdönt.

A Der Spiegel szerint az első kilenc hónap adatai már felülmúlják az egész elmúlt esztendő vonatkozó számait. 2022-ben ugyanis a kormány 8,35 milliárd eurós fegyverszállítást engedélyezett, míg 2023 októberéig már 8,76 milliárd euró értékű szállításokra bólintott rá.

A berlini gazdasági minisztérium adataiból kitűnt, hogy messze a legtöbb német fegyvert, illetve más katonai felszerelést 3,3 milliárd eurós értékben Ukrajna vásárolja.

Több mint egymilliárd eurós fegyvervásárlással ugyanakkor az újság szerint Magyarország áll a második helyen,

majd 467 milliárd eurós megrendeléssel az Egyesült Államok következik. Összességében a jóváhagyott német fegyverexport több mint 90 százaléka az Európai Unió és a NATO tagállamaiba irányul, továbbá olyan "szoros partnerországokba", mint Ukrajna és Dél-Korea.

A gazdasági minisztérium államtitkára a hetilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is támogatni kívánja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában. Az államtitkár utalt arra, hogy mindez megmutatkozik a jóváhagyott fegyverszállítások értékében. Kijelentette azt is, hogy a többi partnerország esetében ugyancsak felgyorsult a fegyverszállítások jóváhagyásának folyamata. A feltétel ugyanakkor az volt, hogy a szóban forgó fegyvereket nem további exportra szánják.

Sven Giegold nyilatkozatában említette azt is, hogy vannak úgynevezett kritikus fegyverszállítások is más harmadik országokba. Ilyen esetekben – mint fogalmazott – a döntés az emberi jogok érvényesülésének értékelése alapján születik. Az államtitkár szerint ilyen mérlegelést követően

az idei esztendőben 860 millió eurós értékben hagytak jóvá "kritikus" fegyverszállításokat.

Ezzel összefüggésben országokat nem említett.

Az idei esztendő első kilenc hónapjának 8,76 milliárd eurót kitevő fegyverszállítási adatai már most a második legmagasabb értéket jelentik a szövetségi köztársaság történetében. Egyedül 2021-ben volt ennél is magasabb ez az érték, mégpedig 9,35 milliárd euróval. A korábbi kancellár, Angela Merkel tizenhat évig tartó kormányzása alatt a fegyverszállítások értéke a hatmilliárd eurót is csupán öt alkalommal szárnyalta túl.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×