Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács az Európai Parlament 2023. júniusi jelentése alapján határozott a 15 fős bővítésről. A mandátumok számának növelését az indokolja, hogy a 2019-es választások óta változott az EU népessége.

A határozat értelmében két-két további képviselői helyet kap Franciaország, Spanyolország és Hollandia, egyet-egyet pedig Ausztria, Dánia, Belgium, Lengyelország, Finnország, Szlovákia, Írország, Szlovénia és Lettország.

A javaslatot a képviselők 515 szavazattal, 74 ellenében és 44 tartózkodás mellett támogatták. A 2024. június 6. és 9. között esedékes választásokon már a megnövelt számú képviselői mandátum sorsáról dönthetnek az európai választók.

Az Európai Parlament összetételét minden választás előtt értékelni kell az uniós szerződésekben meghatározott elvek alapján. Ezek szerint az EP-nek legfeljebb 750 képviselője lehet, valamint egy elnöke. Egy tagállamnak 6-nál nem kevesebb és 96-nál nem több képviselői helye lehet. A választást ötévente tartják.

A választásokon nemzeti pártok versengenek, ám az európai parlamenti képviselők megválasztásuk után nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek. A legtöbb tagállami párt európai szintű politikai párthoz kapcsolódik.

A parlamentnek jelenleg 705 képviselője van. A legkevesebb képviselője, hat, Máltának van. A legtöbb, 96, pedig Németországnak.

A legutóbbi választások alkalmával, 2019 májusában 751 képviselő került be a testületbe, azonban a létszám az Egyesült Királyság kilépését követően 705-re csökkent. A képviselői helyek elosztását az európai uniós szerződések határozzák meg.

Az európai parlamenti választásokat az egyes tagállamok választási szabályai szerint bonyolítják le.