Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Izraeli katonák a ciszjordániai Dzsenínben levő palesztin menekülttábor kerítésénél 2023. július 4-én. Az izraeli hadsereg terrorista célpontok ellen végrehajtott támadásában két nap alatt tizenkét palesztin vesztette életét, tucatnyian megsebesültek és több ezer palesztin civil elhagyta a városban lévő menekülttábort. Izrael lezárta a kétnapos akciót, amely során a hadsereg közlése szerint ezernél több robbanószerkezetet semmisítettek meg, több tucat fegyvergyártó műhelyben okoztak kárt, és harminc palesztin gyanúsítottat letartóztattak.
Nyitókép: Atef Szafadi

Véres tűzharc egy ciszjordániai menekülttáborban

Az izraeli hadsereg tűzharcban agyonlőtt két palesztint Jerikónál egy éjjeli razziáján – jelentette a helyi média kedden.

A 16 éves Kuszaj Omar Szulejman al-Waldzsi, és a 25 éves Mohammed Ribihi Nadzsum vesztette életét az Akabat Dzsaber nevű, Jerikó melletti menekülttáborban kitört összecsapásban a palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint.

Az izraeli biztonságiak beszámolója szerint a két palesztin fegyveres az izraeli erőkre lőtt, melyek egy körözött palesztin letartóztatására hatoltak be a menekülttáborba.

Az izraeli egységek kedden nyolc palesztint vettek őrizetbe Ciszjordániában, s eközben több esetben erőszakot is kellett alkalmazniuk. Hétfőn késő este palesztin fegyveresek tüzet nyitottak a Ciszjordánia északi részén, Dzsabed városból egy közeli katonai állásra, négy napon belül harmadszor. Előzőleg, vasárnap és pénteken is célba vették ugyanezt az őrhelyet, de nem okoztak sérüléseket.

Az elmúlt másfél évben jelentősen megnőtt Ciszjordániában az erőszakos cselekmények száma. A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál összesítése szerint 171 ciszjordániai palesztint öltek meg ebben az időszakban – többségüket összecsapásokban az izraeli biztonsági erőkkel, vagy támadások során, de civilek is áldozatul estek, és többen tisztázatlan körülmények között haltak meg.

Idén 26 embert halt meg, és többen súlyosan megsebesültek Izraelben és Ciszjordániában végrehajtott palesztin terrortámadásokban.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát – benne Kelet-Jeruzsálemet – és Egyiptomtól a Gázai övezetet. A palesztinok ezeken a területeken tervezik független államuk kikiáltását.

Izrael azonban az utóbbi években növelte az ott létesített zsidó telepek számát és méretét; jelenleg mintegy félmillió izraeli állampolgár él ezeken a részeken, noha a nemzetközi jog tiltja civilek betelepítést megszállt területekre. A palesztinok a béke akadályának tekintik betelepítéseket, és ebben széles körű nemzetközi támogatást élveznek.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×