eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Izraeli katonák a ciszjordániai Dzsenínben levő palesztin menekülttábor kerítésénél 2023. július 4-én. Az izraeli hadsereg terrorista célpontok ellen végrehajtott támadásában két nap alatt tizenkét palesztin vesztette életét, tucatnyian megsebesültek és több ezer palesztin civil elhagyta a városban lévő menekülttábort. Izrael lezárta a kétnapos akciót, amely során a hadsereg közlése szerint ezernél több robbanószerkezetet semmisítettek meg, több tucat fegyvergyártó műhelyben okoztak kárt, és harminc palesztin gyanúsítottat letartóztattak.
Nyitókép: Atef Szafadi

Véres tűzharc egy ciszjordániai menekülttáborban

Az izraeli hadsereg tűzharcban agyonlőtt két palesztint Jerikónál egy éjjeli razziáján – jelentette a helyi média kedden.

A 16 éves Kuszaj Omar Szulejman al-Waldzsi, és a 25 éves Mohammed Ribihi Nadzsum vesztette életét az Akabat Dzsaber nevű, Jerikó melletti menekülttáborban kitört összecsapásban a palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint.

Az izraeli biztonságiak beszámolója szerint a két palesztin fegyveres az izraeli erőkre lőtt, melyek egy körözött palesztin letartóztatására hatoltak be a menekülttáborba.

Az izraeli egységek kedden nyolc palesztint vettek őrizetbe Ciszjordániában, s eközben több esetben erőszakot is kellett alkalmazniuk. Hétfőn késő este palesztin fegyveresek tüzet nyitottak a Ciszjordánia északi részén, Dzsabed városból egy közeli katonai állásra, négy napon belül harmadszor. Előzőleg, vasárnap és pénteken is célba vették ugyanezt az őrhelyet, de nem okoztak sérüléseket.

Az elmúlt másfél évben jelentősen megnőtt Ciszjordániában az erőszakos cselekmények száma. A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál összesítése szerint 171 ciszjordániai palesztint öltek meg ebben az időszakban – többségüket összecsapásokban az izraeli biztonsági erőkkel, vagy támadások során, de civilek is áldozatul estek, és többen tisztázatlan körülmények között haltak meg.

Idén 26 embert halt meg, és többen súlyosan megsebesültek Izraelben és Ciszjordániában végrehajtott palesztin terrortámadásokban.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát – benne Kelet-Jeruzsálemet – és Egyiptomtól a Gázai övezetet. A palesztinok ezeken a területeken tervezik független államuk kikiáltását.

Izrael azonban az utóbbi években növelte az ott létesített zsidó telepek számát és méretét; jelenleg mintegy félmillió izraeli állampolgár él ezeken a részeken, noha a nemzetközi jog tiltja civilek betelepítést megszállt területekre. A palesztinok a béke akadályának tekintik betelepítéseket, és ebben széles körű nemzetközi támogatást élveznek.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×