Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A Titanic roncsainál, 4000 méteres mélységben szerencsétlenül járt Titan mélytengeri búvárhajó roncsát emelik partra a Horizon Arctic hajó fedélzetéről a kanadai parti őrség mólójánál, az Új-Fundland szigetén fekvő St. John kikötőjében 2023. június 28-án. A Titan öt utasa életét vesztette.
Nyitókép: MTI/AP/The Canadian Press/Paul Daly

Emberi maradványokat hozhattak fel a Titan roncsával, megkezdődtek a vizsgálatok

A cél, hogy ne történhessen meg ismét hasonló végzetes baleset.

A Titan június 18-án nem sokkal azt követően, hogy megkezdte merülését 3800 méteres mélységbe a Titanic roncsához, elvesztette a kapcsolatot kísérő hajójával, a Polar Prince-szel, és nem is jelent meg a víz felszínén - idézi fel az előzményeket a CNN cikke.

Napokon át tartó mentőakció indult a jármű és az utasok megkeresésére, ám sikertelenül:

mint kiderült, a tengeralattjáró összeroppant és mind az öt utasa meghalt.

Az amerikai parti őrség tengerészeti nyomozó testületet (Marine Board of Investigation) - a legmagasabb szintű vizsgálatokat végző testületet - hívott össze, hogy megvizsgálja, mi okozta a tragédiát, valamint esetleges ajánlásokat tegyen "a megfelelő hatóságoknak, hogy szükség esetén polgári vagy büntetőjogi szankciókat alkalmazzanak" - mondta Jason Neubauer, a parti őrség kapitánya, aki a vizsgálóbizottságot vezeti.

Ennek részeként megvizsgálják a roncsokat, egyéb bizonyítékokat gyűjtenek és meghallgatják a tanúkat.

A Titan fellelt darabjait 3658 méter mélyről, az Atlanti-óceán fenekéről gyűjtötték össze, és szállították szerdán az új-fundlandi St. John's-ba. A maradványokat a Titanictól mintegy 488 méterre találták meg. A feltételezett emberi maradványokat az Egyesült Államokban vizsgálják meg, és a roncsokat is alapos elemzésnek vetik alá. (A Titant üzemeltető OceanGate Expeditions mélytengeri kutató- és turisztikai vállalat székhelye az Egyesült Államokban van, de a szerencsétlenül járt merülőhajó a Bahamákon volt bejegyezve.)

Kanada is folytat vizsgálatokat a kísérőhajó, a Polar Prince ügyében, mivel az kanadai zászló alatt hajózott. Már begyűjtötték a dokumentumokat és kikérdezték a Polar Prince legénységét, valamint a hajó hangrögzítőjét is lefoglalták vizsgálat céljából. Ebbe a folyamatba az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország is csatlakozik, mint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet balesetek kivizsgálására vonatkozó kódexe szerint érdekelt állam.

A Titanban lelte halálát az expedíciót szervező OceanGate egyik alapítója, Stockton Rush és Paul-Henri Nargeolet francia veterán búvár és Titanic-szakértő mellett Hamish Harding brit üzletember, aki számos extrém úton részt vett már, lemerült a Föld legmélyebb pontjáéig is, valamint Shahzada és Suleman Dawood pakisztáni származású brit állampolgárok (miliárdos apa és fia).

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×