Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Az Action Aviation által 2023. június 20-án közreadott képen a Titan elnevezésű merülőhajót készítik fel a merüléshez június 18-án. A Titan június 18-án indult útnak a Titanic roncsaihoz, de a Polar Prince kanadai jégtörő kutatóhajó, amelyről a Titant a vízbe bocsátották, a merülőhajó indulása után egy óra 45 perccel elveszítette vele a kapcsolatot. A Titán fedélzetén öten tartózkodnak, köztük van Hamish Harding brit milliárdos, valamint családja közleménye szerint egy pakisztáni származású Nagy-Britanniában élő üzletember, Shahzada Dawood és 19 éves fia is.
Nyitókép: -

Szakértő: mérgezés végezhet a Titanic roncsánál bajba került kutatókkal

Víz alól érkező zajokat, dörömböléseket észleltek a mentőcsapatok a Titanic roncsánál, ahol még vasárnap tűnt el a Titán nevű mini-tengeralattjáró, a fedélzetén öt utassal. Az InfoRádió egy szakértőt kérdezett meg a 3800 méteres mélységben uralkodó állapotokról és a bajba jutottak túlélési esélyeiről. Czakó László veterán búvároktatónak a roncskutatásban és a víz alatti embermentésben is gyakorlata van.

3800 méter mélyen 380 bar nyomás uralkodik, ez másfélszer több, mint egy búvárpalackba betöltött levegő. Éppen ezért annak a mini-tengeralattjárónak, amivel lemerültek megnézni a Titanicot, rendkívül nagy nyomást kell kiállnia. Nem véletlen, hogy az 1912-ben elsüllyedt Titanicot is víz alatti drónokkal térképezték eddig fel, ráadásul ezekkel kisebb tárgyakat is fel lehet hozni – mondta a búvároktató.

"Az, hogy emberekkel mennek le ilyen mélyre, nem más, mint üzlet" – állapította meg Czakó László. Akik ilyenkor lemerülnek, "nem biztos, hogy olyan értékű kutatást tudnak végezni, mint amilyet egy robot megcsinál".

Czakó László évek óta kutatja az osztrák–magyar monarchia hajóroncsait, eddig ötöt sikerült megtalálni. Ezeket robotokkal derítik fel, és sokkal jobban lehet velük kutatni, mintha ember tenné ezt, a gazdaságosságáról már nem is beszélve.

Ebben a mini-tengeralattjáróban öt ember van, úgy használják a levegőt, hogy kivonják belőle a szén-dioxidot és lényegében újrahasznosítják. Ezért lehet az, hogy ebben is kis járműben akár 3-5 napnyi használható levegőt tudnak tárolni. De ez is véges – hangsúlyozta.

A kommunikáció még komolyabb gond. Csak ultrahanggal lehetséges. Ha zárt térbe került a hajó, azaz bement a roncsok közé, akkor onnan egyre nehezebb "ultrahangozni". Az ultrahang ugyanis egyenesen terjed, magyarán bármi leárnyékolhatja. Ezért logikus, hogy "döngetik a hajó oldalát", mert a normális hang másképpen terjed – magyarázta.

Valószínűleg zárt térben lehetnek.

A mentéshez pedig kellenek ezek a robotok, hogy megnézzék, hol vannak pontosan.

Kérdésként merült fel, hogyan lehet felhozni ezt a hajót, hiszen kinyitni nem lehet. "Robotjárművel kell lemenni, megfogni és kihúzni onnan, ahová esetleg beszorult" – jött a szakértői válasz.

Czakó László nem tartja valószínűnek, hogy oxigént tudnának bejuttatni, de még ha lenne is erre lehetőség, akkor meg kellene oldani a szén-dioxid elnyelését is, az pedig komplikáltabb dolog, szinte lehetetlen. Magyarán

nem oxigénhiányban, hanem szén-dioxid-mérgezésben halhatnak meg.

Arra, hogy milyen lelki és fizikai állapotban lehetnek a beszorultak, Czakó László saját példájával reagált: amikor egy barlangi búvárt élve tudott kimenteni, aki egy kis üregbe volt beszorulva, "nem volt valami jó lelki állapotban", de viccelődéssel tartotta benne a lelket. Kiderült ugyanis, hogy egy adóellenőrről volt szó, aki sokáig kibírja ülve, és az üregben csak így tudott létezni. Ahhoz azonban, hogy ki tudjon jönni, egy alagutat kellett robbantani, mert sem fizikailag, sem lelkileg nem volt olyan állapotban, hogy önerőből kiszabaduljon.

"Az biztos, hogy nem szabad pánikba esni, de végül is mindegy, mert olyan erős szerkezetbe vannak bezárva, amelyben nem tudnak kárt tenni" – mondta Czakó László.

Címalapkép: az Action Aviation által 2023. június 20-án közreadott képen a Titan elnevezésű merülőhajót készítik fel a merüléshez június 18-án.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×