Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
MTI/EPA/TOLGA AKMEN
Nyitókép: MTI/EPA/TOLGA AKMEN

Károly király egyik barátja is a mélyben rekedt tengeralattjáróban van

Az utasoknak már csak óráik lehetnek hátra.

Károly király is azért imádkozik, hogy megmentsék az utasokat, akik a Titanic roncsainál a víz alatt rekedtek egy tengeralattjáróban – írja az Elle.hu.

Az utasoknak kevés idejük lehet hátra, ugyanis a Titan elnevezésű merülőhajó – mely június 18-án reggel 6 órakor indult útnak – mintegy 96 órára elegendő oxigénnel rendelkezett. Reménykeltő, hogy az amerikai parti őrség közlése szerint kedden dörömbölő hangokat észleltek az eltűnt tengeralattjáró vélhető helyszíne környékén.

A fedélzeten egy ötfős turistacsoport tartózkodik: a 77 éves Paul-Henri Nargeolet, a Titanic egyik legjelentősebb francia specialistája, Hamish Harding brit milliárdos, egy pakisztáni származású Nagy-Britanniában élő üzletember, Shahzada Dawood és 19 éves fia, valamint a merülőhajó kapitánya.

Károly királyt különösen megérintette, hogy a mélyben rekedt barátja, Shahzada Dawood és a fia, Sulaiman Dawood.

Shahzada Dawood Pakisztán egyik leggazdagabb üzletembere, és jó barátságot ápol Károly királlyal, mert a férfi régóta támogatja a brit uralkodó jótékonysági szervezeteit. Károly király állítólag azt kérte a Buckingham-palota dolgozóitól, hogy naprakészek legyenek a hírekkel kapcsolatban, és folyamatosan tájékoztassák őt a történtekről.

A mentőcsapat őket keresi:

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×