Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
A német Kereszténydemokrata Unió, a CDU támogatói a megismételt berlini tartományi választás eredményváróján az első eredmények megismerése után a német fővárosban 2023. február 12-én. A 2021. szeptember 26-i tartományi választást az akkor előforduló rendszerszintű hibák miatt kellett újra megrendezni.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Fabian Sommer

Hatalomváltás Berlinben: átvették az irányítást a konzervatívok

Véget ért a több mint két évtizedes szociáldemokrata regnálás a berlini szenátusban. Az önálló tartománynak számító fővárosban a február végi megismételt választások eredményeként a Keresténydemokrata Unió (CDU) alakíthatott kormányt. Berlin új kormányzó polgármestere, egyben a tartomány miniszterelnöke Kai Wegner, míg a korábban kormányzó szociáldemokraták koalíciós partnerként másodhegedűsek lettek.

Berlint korábban a szociáldemokraták irányították Franziska Giffey vezetésével. Az SPD koalíciós partnerei a Zöldek és a Baloldal Pártja voltak. A februári választások eredménye azonban már az országos "papírformát" igazolta: a kereszténydemokraták a szavazatok 28,2 százalékát szerezték meg, míg az SPD és a Zöldek Pártja egyaránt 18,4 százalékot szerzett. A Baloldal Pártja pedig országos hanyatlását folytatva be sem jutott a tartományi törvényhozásba.

Bár Wegner szenátusi szentesítése papírformának tűnt, a beszámolók szerint mégsem volt zökkenőmentes. A szükséges abszolút többséget csak a harmadik szavazási fordulóban sikerült megszereznie, kiszivárgott értesülések szerint több szociáldemokrata képviselő csalódottsága miatt. Mint ahogy a CDU és Wegner számára némi üröm volt az örömben az is, hogy a konzervatívoknak az abszolút többséget több forrás szerint a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) néhány képviselőjének támogatásával sikerült megszereznie.

Így Wegnernek a harmadik fordulóban sikerült győznie, egyszerű többséggel. A 159 parlamenti képviselő közül 86-an szavaztak rá, 70 ellenszavazat volt, míg három képviselő tartózkodott a szavazástól.

Rögtön ezt követően az újdonsült kormányfő letette a hivatali esküt. Megválasztását követő első nyilatkozatában

Berlin számára új kezdetet ígért.

Igyekezett cáfolni, hogy az AfD képviselőnek támogatásával sikerült győzelmet aratnia, szerinte a radikális jobboldali párt tényleges célja az volt, hogy a megtévesztés taktikájával káoszt okozzon.

A szavazás azonban mostantól a múlté, az új tartományi miniszterelnök vezette CDU és az SPD már alá is írta a koalíciós szerződést. Ebben megfogalmazták a főbb célkitűzéseket, mindenekelőtt a közigazgatás reformját, a rendőrség és a tűzoltóság korszerűsítését, továbbá egy több milliárdos klímavédelmi programot.

A szociáldemokraták vezetője, a korábbi tartományi miniszterelnök, Franziska Giffey – immár Wegner helyettese – az együttműködés szükségességét emelte ki, hangoztatva az összetartás politikájának szükségességét.

Kai Wegner előtt Berlin utolsó konzervatív vezetője a kereszténydemokrata Eberhard Diepgen volt, aki 2001 júniusáig irányította a fővárost, illetve a tartományi kormányt. Diepgen után mostanáig tartó szociáldemokrata korszak következett, amelynek legtekintélyesebb szereplője Klaus Wowereit volt, aki 2001 és 2014 között volt a főváros kormányzó polgármestere.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×