Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter égető kéréssel érkezett Hágába

A magyar kormány az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosának segítségét kérte az ukrán nemzeti kisebbségi törvény végrehajtásának elhalasztása érdekében.

A tárcavezető az EBESZ illetékes főbiztosával, Kairat Abdrakhmanovval folytatott tárgyalását követően aláhúzta: a kormány az ukrajnai háború kezdetekor úgy döntött, nem hozza fel a kárpátaljai magyarság jogfosztásának ügyét, amíg dúl a fegyveres konfliktus, és tartotta is ezt, amíg lehetett, de a vitatott friss törvény még tovább rontotta a magyar nemzeti közösség helyzetét.

„A decemberben elfogadott törvény nyomán most a valóság a teljes erejével jön szembe velünk, hiszen idén szeptember elsejétől gyakorlatilag megszűnnek Ukrajnában a kisebbségi iskolák. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan” – szögezte le.

Ukrajnában kilencvenkilenc magyar nemzetiségi általános és középiskola van jelenleg, amelyek az új törvény nyomán szeptember elsejétől kisebbségi helyett állami oktatási intézmények lesznek, ráadásul megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is – emlékeztetett.

Majd hozzátette, hogy ezen felül az általános iskola 4. osztályát követően 20 százalékra kell csökkenteni az anyanyelven tanított tantárgyak és tanórák számát, valamint elveszik a jogot még az egyetemektől is arra vonatkozólag, hogy maguk választhassák meg az oktatás nyelvét.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: „mindez olyan országban történik, amely az Európai Unió tagja akar lenni, miközben az Európai Unióban komoly jogszabályok védik a nemzeti közösségeket”.

„Miközben tehát Magyarországon mi az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, miközben 1300 óvodába és iskolába fogadjuk be az ukrán menekült gyerekeket, Kárpátalján megtiltják majdnem száz magyar iskolának, hogy magyar tannyelvű iskolaként, kisebbségi iskolaként folytassák a működésüket” – fogalmazott.

„Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, ez szégyen. Ez olyan eset, amely ellen a nemzetközi szervezeteknek és az Európai Uniónak is fel kell, fel kellene lépnie”

– jelentette ki.

Ezzel kapcsolatban pedig üdvözölte, hogy az EBESZ-főbiztos mindig megértéssel állt ehhez a kérdéshez, mindig hajlandó volt azt tényszerűen, és nem politikai elvárásoktól vagy ideológiáktól sújtottan nézni.

„Világossá tette ő maga is, hogy ez egy nyilvánvalóan elfogadhatatlan és nemzetközi jogszabályokkal ellentétes helyzet, ezért kértem a segítségét abban, hogy halasszák el Ukrajnában a törvény végrehajtását” – mondta.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány továbbra is kiáll a határon túli magyarokért, akik közül sokakat besoroznak Ukrajnában és akik közül sokan már meghaltak a fronton.

„Természetesen minden támogatást megadunk nekik, s minden nemzetközi szervezetben felszólalunk annak érdekében, hogy Ukrajna szeptember elsejével ne lehetetleníthesse el a magyar kisebbségi iskolák működését” – közölte.

Illetve rámutatott, hogy „2014 óta gyakorlatilag nemhogy évről-évre, de hónapról hónapra, hétről hétre születtek olyan jogszabályok Ukrajnában, amelyek folyamatosan vették el a magyar nemzeti közösség jogait, és lehetetlenítették el az anyanyelv használatát az oktatásban, médiában, kultúrában vagy éppen a közigazgatásban”.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×