Infostart.hu
eur:
384.58
usd:
330.74
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
American soldier in headquarter control center
Nyitókép: Milan_Jovic/Getty Images

Rengeteg nukleáris fegyver van két ország birtokában - grafikon

De a számuk jóval kevesebb, mint a hidegháború csúcspontján létező robbanófejek száma.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az Egyesült Államok és Oroszország együttesen a világ nukleáris fegyvereinek nagyjából 90 százalékát birtokolja: összesen 8000 darabos a készletük, de figyelembe véve a leszerelésre váró, de még ép robbanófejeket, akkor 11 000 darabról van szó - derül ki a Statista összeállításából.

Annak ellenére, hogy ezek nagyon magas számok, még mindig jelentős csökkenést jelentenek ahhoz képest, amennyi nukleáris robbanófej a hidegháború csúcspontján létezett.

Ezek mennyisége jelentősen csökkent a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés nyomán, amelyet 1987-ben írt alá az Egyesült Államok és a Szovjetunió – akkor még mindkét ország több mint 60 000 nukleáris fegyverrel rendelkezett.

A leszerelés folytatódott a berlini fal leomlásával, majd felgyorsult a Szovjetunió szétesésével. A 2011-ben életbe lépett Új START megállapodás 2018-tól korlátozta az országok által bevethető robbanófejek számát, ami további csökkenést hozott az elmúlt években.

E szerződés felmondását helyezte kilátásba keddi, az Oroszország ukrajnai háborújának egyéves évfordulója előtti beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök. (A vezető azt is közölte, hogy a továbbiakban nem fogadja el a nukleáris létesítményeinek amerikai ellenőrzését.) A szerződésben való részvétel felfüggesztéséről döntött is a parlament mindkét háza.

A szerződés főként az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták (SLBM) és a nehézbombázókra telepített nukleáris robbanófejek számára vonatkozott, ezek felső határát 1550-ben korlátozva.

A készletek utolsó felülvizsgálata 2022 márciusában történt, annak hivatalos adatai szerint sikerült elérni a készletek csökkentését.

Vlagyimir Putyin azt is hangsúlyozta beszédében, hogy mielőtt visszatérnének a START-szerződésről folytatott tárgyalásokhoz, tisztázni kell, hogyan mi módon veendő figyelembe Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenálja. Közölte továbbá:

információja van róla, hogy az Egyesült Államok új típusú nukleáris töltetek kifejlesztésén dolgozik az elavulóban lévők helyébe, és hogy egy ilyen fegyver fizikai tesztelését mérlegeli.

Ha pedig ezt az amerikai fél elsőként megteszi, az orosz védelmi minisztériumnak és a Roszatomnak készen kell állnia a nukleáris fegyvertesztre.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×