Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója (b) sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Szijjártó Péter ellenzi a Roszatom tisztségviselőinek listázását

A 25. órában vagyunk a külgazdasági és külügyminiszter szerint, és lenne egy fontos kérdése két német miniszternek.

Határozottan fel kell lépni azért, hogy az európai uniós szankciók semmilyen módon ne érintsék az orosz atomenergetikai szektort, ez ugyanis Magyarország alapvető nemzeti érdekeit sértené, ráadásul a globális nukleáris biztonságot is fenyegetné - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget vezető Rafael Grossival közösen tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Brüsszelben most is zajlanak az utolsó egyeztetések a tizedik szankciós csomagról, és ennek során nagyon határozottan fel kellett lépni az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés mindennemű korlátozása ellen.

"Erőteljesen kell fellépnünk a Roszatom és tisztségviselőinek listázása ellen,

mert szeretném világossá tenni, hogy a nukleáris energiára vagy a Roszatomra kivetett szankciók Magyarország alapvető nemzeti érdekeit sértenék" - jelentette ki.

Ráadásul a Roszatomra kivetett szankciók a globális nukleáris biztonságot is fenyegetnék, tekintettel arra, hogy a Roszatom - ha tetszik, ha nem - a világ nukleáris iparának egyik legjelentősebb szereplője - tette hozzá.

Rámutatott, hogy effajta korlátozások nélkül is van kormány Európában, amely gátolja a magyar energiabiztonsági törekvéseket.

"A német kormány két zöld minisztere mindenfajta jogi vagy racionalitásbeli alap nélkül gátolja, hogy német vállalat szállítsa az irányítástechnikát az új paksi blokkokhoz"

- fogalmazott.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a globális energiapiac szélsőséges mozgása, a nemzetközi energiaügyek átpolitizálása és az egekbe szálló árak nyomán minden eddiginél világosabbá vált, hogy a jövőben az az ország lesz erős, amely képes előállítani egy jelentős részét saját energiaszükségletének.

Elmondta, Magyarország esetében ez kizárólag a nukleáris energia révén lehetséges, amely olcsó, fenntartható és biztonságos módja az energiatermelésnek, amely nélkül Európa és a világ képtelen lenne elérni zöld célkitűzéseit.

"Ezért Magyarország elkötelezett a nukleáris energia használatának növelése és a nukleáris biztonság fejlesztése mellett" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy a paksi bővítés során a legmagasabb biztonsági előírásokhoz ragaszkodnak.

A miniszter üdvözölte a NAÜ "racionális, józan észre alapuló megközelítését", és támogatásáról biztosította a főigazgató azon törekvését is, amely egy biztonsági zóna létrehozására irányul az ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű körül.

Közölte, a nukleáris baleset veszélyére figyelmeztető felhívások is bizonyítékát adják annak, hogy helyes a magyar érvelés, miszerint mielőbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában.

"Ne felejtsük el, minden egyes nap, ami háborúval telik, magával hozza egy-egy nukleáris incidens vagy nukleáris baleset veszélyét. És mi, akik emlékezünk Csernobilra, ezt szeretnénk itt, Közép-Európában elkerülni" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter az amerikai és az orosz elnök keddi beszédével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: "akkor tehettek volna sokkal nagyobb szolgálatot az emberiségnek, ha egymással beszéltek volna tegnap".

"A 25. órában vagyunk, ennek a háborúnak azonnal véget kell vetni. Hogyha nem következik be azonnal tűzszünet és nem indulnak meg azonnal béketárgyalások, hatalmas nagy baj lehet" - figyelmeztetett. "Remek lenne, ha az amerikaiak és az oroszok végre beszélnének egymással, és megtennének mindent annak érdekében, hogy ezt a háborút minél gyorsabban le lehessen zárni" - tette hozzá.

A paksi bővítéshez szükséges irányítástechnika szállításának német kormányzati akadályozása kapcsán rámutatott, hogy a Siemens Energy és a Framatome konzorciuma kapta a megbízást, így amennyiben Berlin ellehetetleníti a német vállalat részvételét, akkor a francia partnerével kell tárgyalni a szerepe növeléséről.

"Mégiscsak kicsit vad, hogy az Európai Unióban felépülne egy atomerőmű a két legerősebb európai országból származó irányítástechnikával, és

a német kormány jelenleg azt kockáztatja, hogy ezt egy orosz technológiával kell kiváltani.

Észszerű dolog ez a német kormány részéről?" - tette fel a kérdést, ugyanakkor kiemelte, itt nem az orosz technológia minőségéről van szó, hiszen a Roszatom a világpiac egyik vezető vállalata a maga területén.

"Én azt remélem, hogy egyszer majd valaki elég bátor lesz a német médiavilágban, ahol nyilvánvalóan fantasztikus szinten van a médiaszabadság, és fel fogja tenni ezt a kérdést valamelyik miniszternek a kettő közül, hogy vajon mi az oka ezen magatartásuknak" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×