Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Computer code on a screen with a skull representing a computer virus / malware attack.
Nyitókép: solarseven/Getty Images

Egy veszélyes oknyomozó újságíróra vadászik az orosz titkosszolgálat

Újabban az orosz titkosszolgálat első számú célpontjai azok az oknyomozó újságírók, akik főleg az interneten gyűjtik az értesüléseiket.

Ezekből a látszólag teljesen ártalmatlan információmorzsákból egészen elképesztő hírszerzési adatok kerekednek. A kibertérben zajló csendes háborúnak az egyik frontharcosa Christo Grozev, akire pillanatnyilag vadásznak az orosz titkosszolgálat, az FSZB bérgyilkosai – írja a Financial Times.

A bolgár származású, 53 éves újságíró a legutóbbi időkig Bécsben élt és egy Bellingcat elnevezésű, nyomozó weboldalnak dolgozott. Ám a bécsi rendőrség figyelmeztette, hogy veszélyben az élete. Kiderült ugyanis, hogy az osztrák biztonsági szolgálat egyik – azóta már elbocsátott – tisztje kiadta Grozev aktáját az FSZB-nek. Így az orosz titkosügynökök gond nélkül rajtaüthettek volna a Moszkva számára egyre kellemetlenebb újságírón. Kérdés persze,

mi lehetett az, amivel Grozev ennyire felbőszítette az oroszokat.

Valószínűleg az, hogy beazonosította annak a csoportnak a tagjait, amely az Ukrajna elleni rakétacsapások célpontjait kijelöli. A módszer, amivel a csapatot felfedte, egészen elképesztő. Ételrendelések, mobilhívások, katonai nyilvántartások és fényképek geolokációjának összevetésével tudta pontosan megállapítani, kik azok, akik az ukránokra zúduló rakétákat beirányozzák. A névsor sokat érhet, ha majd egyszer, egy nemzetközi törvényszék el akarja számoltatni azokat az orosz katonákat, akik szándékosan gyilkolták az ukrán civileket.

Dnyipro, 2023. január 15.
Egy áldozat holttestét emelik ki a romok alól a mentők 2023. január 15-én, miután az előző nap orosz rakétatalálat ért egy lakóházat az ukrajnai Dnyipróban. A támadás következtében legalább 23 ember életét vesztette.
MTI/EPA/Oleg Pertaszjuk
Orosz rakétatalálat ért egy lakóházat az ukrajnai Dnyipróban. A támadás következtében legalább 23 ember életét vesztette. MTI/EPA/Oleg Pertaszjuk

De ez csak egy volt azok közül, amire Grozev, illetve a Bellingcat fényt derített. Ők azonosították például azokat az orosz titkosügynököket is, akik az azóta bebörtönzött ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt meg akarták ölni.

A Bellingcatet még 2014-ben hozta létre Eliot Higgins brit újságíró, és először a társaság szíriai polgárháború kapcsán szerzett ismertséget. Az atrocitások elkövetőinek személyazonosságát tárták fel, sokat segítve ezzel a háborús büntettek kivizsgálóinak. Ezt aztán az ukrajnai háború kitörése után is folytatták. Kutatásaik célja és a módszerek teljesen nyilvánosak, pontosan azért, hogy bárki ellenőrizhesse megállapításaik hitelességét.

Az orosz hadsereg azonban nem barátja a nyilvánosságnak.

Ahol csak lehet, akadályozzák a független újságírók munkáját, sőt néha még a saját szerkesztőikkel sem bánnak kesztyűs kézzel. Nemrég járta be a világsajtót annak az orosz újságírónőnek az esete, akit a Donbaszba küldtek, hogy tudósítson a hadsereg "hősies küzdelméről". De a szállodájának éttermében, az orosz hadseregben szolgáló csecsenek egyik parancsnoka megerőszakolta, míg a nő védelmére kelt operatőrt a katonái verték össze.

Egy másik orosz televíziós újságírónőt, Maria Ponomarenkót pedig szerdán ítélt hat év börtönre egy moszkvai bíróság. Az volt a bűne, hogy elsőként tudósított arról, hogy az orosz légierő lebombázta Mariupolban azt a színházat, ahol többségében gyerekek kerestek menedéket. Pedig az épület előtti térre hatalmas betűkkel kiírták: gyerekek.

Mariupol, 2022. március 30.
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel a színház megsemmisült épületéről a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. március 29-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel a színház megsemmisült épületéről a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. március 29-én. MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES

Christo Grozev Bécsből az Egyesült Államokba költözött, és onnan dolgozik tovább. Meggyőződése, hogy a kibertérben folyó adatgyűjtés és nyomozás változást hozhat. Mint mondja, a nyilvánosság nagyon fontos, mert ennek is köszönhető, hogy a nyugati politikusok egyre határozottabban szállnak szembe Vlagyimir Putyinnal.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy féljünk Putyintól, különben ő nyer”– nyilatkozott a brit újságnak.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×