Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Computer code on a screen with a skull representing a computer virus / malware attack.
Nyitókép: solarseven/Getty Images

Egy veszélyes oknyomozó újságíróra vadászik az orosz titkosszolgálat

Újabban az orosz titkosszolgálat első számú célpontjai azok az oknyomozó újságírók, akik főleg az interneten gyűjtik az értesüléseiket.

Ezekből a látszólag teljesen ártalmatlan információmorzsákból egészen elképesztő hírszerzési adatok kerekednek. A kibertérben zajló csendes háborúnak az egyik frontharcosa Christo Grozev, akire pillanatnyilag vadásznak az orosz titkosszolgálat, az FSZB bérgyilkosai – írja a Financial Times.

A bolgár származású, 53 éves újságíró a legutóbbi időkig Bécsben élt és egy Bellingcat elnevezésű, nyomozó weboldalnak dolgozott. Ám a bécsi rendőrség figyelmeztette, hogy veszélyben az élete. Kiderült ugyanis, hogy az osztrák biztonsági szolgálat egyik – azóta már elbocsátott – tisztje kiadta Grozev aktáját az FSZB-nek. Így az orosz titkosügynökök gond nélkül rajtaüthettek volna a Moszkva számára egyre kellemetlenebb újságírón. Kérdés persze,

mi lehetett az, amivel Grozev ennyire felbőszítette az oroszokat.

Valószínűleg az, hogy beazonosította annak a csoportnak a tagjait, amely az Ukrajna elleni rakétacsapások célpontjait kijelöli. A módszer, amivel a csapatot felfedte, egészen elképesztő. Ételrendelések, mobilhívások, katonai nyilvántartások és fényképek geolokációjának összevetésével tudta pontosan megállapítani, kik azok, akik az ukránokra zúduló rakétákat beirányozzák. A névsor sokat érhet, ha majd egyszer, egy nemzetközi törvényszék el akarja számoltatni azokat az orosz katonákat, akik szándékosan gyilkolták az ukrán civileket.

Dnyipro, 2023. január 15.
Egy áldozat holttestét emelik ki a romok alól a mentők 2023. január 15-én, miután az előző nap orosz rakétatalálat ért egy lakóházat az ukrajnai Dnyipróban. A támadás következtében legalább 23 ember életét vesztette.
MTI/EPA/Oleg Pertaszjuk
Orosz rakétatalálat ért egy lakóházat az ukrajnai Dnyipróban. A támadás következtében legalább 23 ember életét vesztette. MTI/EPA/Oleg Pertaszjuk

De ez csak egy volt azok közül, amire Grozev, illetve a Bellingcat fényt derített. Ők azonosították például azokat az orosz titkosügynököket is, akik az azóta bebörtönzött ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt meg akarták ölni.

A Bellingcatet még 2014-ben hozta létre Eliot Higgins brit újságíró, és először a társaság szíriai polgárháború kapcsán szerzett ismertséget. Az atrocitások elkövetőinek személyazonosságát tárták fel, sokat segítve ezzel a háborús büntettek kivizsgálóinak. Ezt aztán az ukrajnai háború kitörése után is folytatták. Kutatásaik célja és a módszerek teljesen nyilvánosak, pontosan azért, hogy bárki ellenőrizhesse megállapításaik hitelességét.

Az orosz hadsereg azonban nem barátja a nyilvánosságnak.

Ahol csak lehet, akadályozzák a független újságírók munkáját, sőt néha még a saját szerkesztőikkel sem bánnak kesztyűs kézzel. Nemrég járta be a világsajtót annak az orosz újságírónőnek az esete, akit a Donbaszba küldtek, hogy tudósítson a hadsereg "hősies küzdelméről". De a szállodájának éttermében, az orosz hadseregben szolgáló csecsenek egyik parancsnoka megerőszakolta, míg a nő védelmére kelt operatőrt a katonái verték össze.

Egy másik orosz televíziós újságírónőt, Maria Ponomarenkót pedig szerdán ítélt hat év börtönre egy moszkvai bíróság. Az volt a bűne, hogy elsőként tudósított arról, hogy az orosz légierő lebombázta Mariupolban azt a színházat, ahol többségében gyerekek kerestek menedéket. Pedig az épület előtti térre hatalmas betűkkel kiírták: gyerekek.

Mariupol, 2022. március 30.
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel a színház megsemmisült épületéről a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. március 29-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel a színház megsemmisült épületéről a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. március 29-én. MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES

Christo Grozev Bécsből az Egyesült Államokba költözött, és onnan dolgozik tovább. Meggyőződése, hogy a kibertérben folyó adatgyűjtés és nyomozás változást hozhat. Mint mondja, a nyilvánosság nagyon fontos, mert ennek is köszönhető, hogy a nyugati politikusok egyre határozottabban szállnak szembe Vlagyimir Putyinnal.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy féljünk Putyintól, különben ő nyer”– nyilatkozott a brit újságnak.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×