Ausztria kerítést akar, csak nem a saját határain

Csaknem százezren próbáltak a múlt évben illegálisan bejutni Ausztriába. A belügyminiszter sorra terjeszti elő a schengeni rendszer működését szigorító javaslatait, különös tekintettel az uniós határok küső határainak fokozottabb védelmére. Az osztrák vezetők már korábban is utaltak arra, hogy az uniós határok védelmét falakkal, de legalábbis kerítésekkel képzelik el. Az Európai Biztottság azonban legutóbb a Bulgária és Törökorszg közötti kerítést utasította el, hangoztatva, hogy erre nincs pénz.

Ezt azonban Ausztriában egy friss felmérés szerint nehezen fogadják el. A megkérdezettek túlnyomó többsége azon a véleményen van, hogy

elengedhetetlen a külső határok védelmének erősítése.

Mindenekelőtt a nagyobbik kormánypárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a jobboldali ellenzéki Osztrák Sztabadságpárt (FPÖ) van azon a véleményen, hogy külső határok védelme nem működik.

Ebből kiindulva ismételte meg az uniós belügyminiszterek stockholmi találkozóján Ausztria belügyminisztere az ugyancsak néppárti kancellár, Karl Nehammer arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU kétmilliárd eurót fordítson egy Bulgária és Törökország közötti határkerítés építésére. Gerd Karner szerint a határvédelmet a bizottságnak pénzügyileg támogatnia kell. Ylva Johansson, az unió belügyi biztosa azonban elutasított ezt, arra hivatkozva, hogy

az EU költségvetésében nincs erre pénz.

AZ OGM bécsi közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint az osztrák lakosság 61 százaléka a külső határok szigorúbb védelme mellett van. Különösen a nagy pártok, az ÖVP, az FPÖ és az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szocialista Párt támogatói foglaltak állást a külső határok mentén létesítendő kerítések mellett.

A néppárttal közösen kormányzó Zöld Párt híveinek azonban csupán 16 százaléka volt hasonló véleményen. A felmérés szerint ugyanakkor

jelentősen kisebb annak a támogatottsága, hogy az uniós rendelkezésektől függetlenül Ausztria keleti határai mentén létesítsenek kerítéseket.

A válaszadók 50 százaléka támogatta ezt, míg ugyancsak 50 százaléka volt ellene.

Osztrák források szerint a stockholmi uniós belügyminiszteri találkozón jóval nagyobb volt az egyetértés azzal az ugyancsak osztrák felvetéssel kapcsolatban, hogy gyorsabban és következetesebben kell végrehajtani a visszatoloncolásokat.

"Egyszerűen arra van szükség, hogy több megállapodást kössünk a származási országokkal" – fogalmazott ezzel kapcsolatban az osztrák belügyminiszter. Ez vonatkozik a tagországokra, de különösen az Európai Bizottságra, amely jóval nagyobb nyomást képes kifejteni – tette hozzá.