Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
334.68
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Drasztikus változásokon ment át a síturizmus a Covid-években

A téli sportokból élő iparág nemcsak a hóhiánnyal járó globális felmelegedés miatt, hanem a koronavírus-járvány során is jelentős veszteségeket szenvedett el.

A koronavírus-járvány hatására globálisan 37 százalékkal csökkent a síközpontok látogatottsága. A 2019-2020-as síszezonban még közel 320 millió látogatója volt a síközpontoknak világszerte, addig a 2020-2021-es szezonban kicsivel több mint 200 millió.

"A legnagyobb negatív hatást az alpesi országokban regisztrálták, ahol a látogatottsági szám 68 százalékkal esett vissza az előző szezonhoz képest" – mondta el az InfoRádióban Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. A pandémia csillapultával viszont a síelők visszatértek a pályákra.

Az elemző kifejtette: Európában a legtöbb síterep – közel ötszáz – Németországban található, a második helyen Oroszország áll kicsivel több mint 350 sítereppel. Magyarország területének ugyan csak két százaléka fekszik 400 méternél magasabban a tengerszint fölött, de

itthon 15 síterep is található 55 sífelvonóval.

Az elemző szerint 2021-ben Németországban körülbelül 14,6 millióan síeltek a legtöbben Európában. A magyar lakosságon belül a legutolsó felmérések szerint közel 600 ezren síeltek, ez a lakosság 6 százalékát teszi ki.

Ha a teljes lakossághoz mérve nézzük a síelők arányát, akkor Európán belül Liechtensteinben a legmagasabb ez az arány, ahol a lakosság 36 százaléka hódolt ennek a téli sportnak.

Az egész világon jelenleg 68 országban 5764 síterep működik, melyek összesen hatmillió szálláslehetőséget kínálnak. A téli turizmus az európai országok GDP-jének 1-2 százalékát teszi ki –olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×