eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Madridban 2022. június 28-án, miután Törökország beleegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába. Az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében írták alá.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Kiko Huesca

Tóth Norbert a lengyelországi incidensről: a NATO tanácskozni fog, nem visszavágni

A nemzetközi jogász azokkal a véleményekkel ért egyet, amelyek szerint nem érte orosz támadás Lengyelországot, így nem az 5., hanem a 4. cikk szerinti NATO-eljárás jön, sőt nem is a külügyminiszterek jönnek majd össze, hanem a nagykövetek.

Az InfoRádióban szerda reggel több szakértő is értékelte a Lengyelországban két ember halálát okozó rakétabecsapódást, és az a kép körvonalazódik, hogy egy orosz eszközt "leszedő" ukrán légvédelmi rakéta darabjairól lehet szó, amelyek egy gabonaraktárba csapódtak.

Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a jog asztalára tette a kérdést.

"Zajlik a vizsgálat, annyit tudunk elmondani, hogy több tény tisztázásra szorul, de az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint az tűnik a legbiztosabbnak, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta darabjai okozták ezt a robbanást; nem véletlen, hogy robbanásról beszélnek NATO-körökben, nem rakétatámadásról, így a NATO-szerződés 5. cikk szerinti fellépés szóba sem kerülhet" – vázolta Tóth Norbert, indokolva, hogy valószínűleg miért nem szükséges az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének válaszcsapást indítania.

Márpedig ha ukrán eszközről van szó, Ukrajna elnézést kérhet, ha viszont mégis oroszról – ami még Joe Biden amerikai elnök szerint is valószínűtlen –, akkor felmerülhetne az 5. cikk szerinti eljárás, ami azt jelenthetné, hogy egy NATO-tagállamot ért támadást minden szövetséges a saját területe elleni támadásként értékelhetne; a 4. cikk szerinti eljárás a valószínűbb, vagyis tanácskozás jöhet.

A NATO-tanács, amelynek összehívása következhet most, a tagállamok külügyminisztereiből áll, de Tóth Norbert szerint elképzelhető, hogy nagyköveti szinten lesz rendkívüli ülés.

"Lengyelország vizsgálódik a területén, az eredményeit pedig folyamatosan bemutatja a NATO-nak. Ennek fényében mérlegelik a lehetséges válaszokat. Ez alapján hoz döntést a tanács"

– mondta a nemzetközi jgász, és az EU kezében lévő aktuális lehetőségekről is szólt, kiemelve, hogy a NATO szól inkább a katonai védelemről, az EU-nak inkább gazdasági-politikai szerepe van a nemzetközi színtéren.

"Az EU alapító szerződésében is van egy hasonló cikk, mint ami a NATO-szerződés 5. cikke, de nyilván a NATO sokkal potensebb szervezet. Az EU szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, de önmagában a támadás miatt Lengyelország pénzügyi vagy más segítségre nem fog szorulni" – ecsetelte Tóth Norbert.

Végül az Egyesült Államok szerepéről beszélt, amely elsőként a heves balti reakciókra válaszolt éjszaka.

"Nagyon óvatosak voltak az amerikaiak, az ő értesüléseikre lehet alapozni,

nekik voltak a legpontosabb információik a háború kitörésével kapcsolatban is, nem is mondták most sem, hogy orosz rakétatámadásról volt szó múlt éjjel" – mondta Tóth Norbert.

A lengyelországi incidensről szól az InfoRádió rendkívüli Aréna adása szerda 15 órától, tartson velünk!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×