Infostart.hu
eur:
389.87
usd:
336.48
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Madridban 2022. június 28-án, miután Törökország beleegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába. Az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében írták alá.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Kiko Huesca

Tóth Norbert a lengyelországi incidensről: a NATO tanácskozni fog, nem visszavágni

A nemzetközi jogász azokkal a véleményekkel ért egyet, amelyek szerint nem érte orosz támadás Lengyelországot, így nem az 5., hanem a 4. cikk szerinti NATO-eljárás jön, sőt nem is a külügyminiszterek jönnek majd össze, hanem a nagykövetek.

Az InfoRádióban szerda reggel több szakértő is értékelte a Lengyelországban két ember halálát okozó rakétabecsapódást, és az a kép körvonalazódik, hogy egy orosz eszközt "leszedő" ukrán légvédelmi rakéta darabjairól lehet szó, amelyek egy gabonaraktárba csapódtak.

Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a jog asztalára tette a kérdést.

"Zajlik a vizsgálat, annyit tudunk elmondani, hogy több tény tisztázásra szorul, de az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint az tűnik a legbiztosabbnak, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta darabjai okozták ezt a robbanást; nem véletlen, hogy robbanásról beszélnek NATO-körökben, nem rakétatámadásról, így a NATO-szerződés 5. cikk szerinti fellépés szóba sem kerülhet" – vázolta Tóth Norbert, indokolva, hogy valószínűleg miért nem szükséges az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének válaszcsapást indítania.

Márpedig ha ukrán eszközről van szó, Ukrajna elnézést kérhet, ha viszont mégis oroszról – ami még Joe Biden amerikai elnök szerint is valószínűtlen –, akkor felmerülhetne az 5. cikk szerinti eljárás, ami azt jelenthetné, hogy egy NATO-tagállamot ért támadást minden szövetséges a saját területe elleni támadásként értékelhetne; a 4. cikk szerinti eljárás a valószínűbb, vagyis tanácskozás jöhet.

A NATO-tanács, amelynek összehívása következhet most, a tagállamok külügyminisztereiből áll, de Tóth Norbert szerint elképzelhető, hogy nagyköveti szinten lesz rendkívüli ülés.

"Lengyelország vizsgálódik a területén, az eredményeit pedig folyamatosan bemutatja a NATO-nak. Ennek fényében mérlegelik a lehetséges válaszokat. Ez alapján hoz döntést a tanács"

– mondta a nemzetközi jgász, és az EU kezében lévő aktuális lehetőségekről is szólt, kiemelve, hogy a NATO szól inkább a katonai védelemről, az EU-nak inkább gazdasági-politikai szerepe van a nemzetközi színtéren.

"Az EU alapító szerződésében is van egy hasonló cikk, mint ami a NATO-szerződés 5. cikke, de nyilván a NATO sokkal potensebb szervezet. Az EU szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, de önmagában a támadás miatt Lengyelország pénzügyi vagy más segítségre nem fog szorulni" – ecsetelte Tóth Norbert.

Végül az Egyesült Államok szerepéről beszélt, amely elsőként a heves balti reakciókra válaszolt éjszaka.

"Nagyon óvatosak voltak az amerikaiak, az ő értesüléseikre lehet alapozni,

nekik voltak a legpontosabb információik a háború kitörésével kapcsolatban is, nem is mondták most sem, hogy orosz rakétatámadásról volt szó múlt éjjel" – mondta Tóth Norbert.

A lengyelországi incidensről szól az InfoRádió rendkívüli Aréna adása szerda 15 órától, tartson velünk!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Feltartóztathatatlan az AfD  – már Németország nyugati felében is

Feltartóztathatatlan az AfD – már Németország nyugati felében is

Megalakulása óta szinte töretlen a radikális jobboldalinak tartott AfD szárnyalása. A két nyugati tartományban márciusban tartott helyi parlament választásokon az ellenzéki párt megduplázta eredményét, de a java az elemzők szerint szeptemberben, a keleti tartományokban tartandó választásokon következhet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×