"A Magyar Összefogás listára leadott szavazatok száma meghaladja a négy évvel ezelőtt összesen leadott szavazatok számát". 2018-ban a kisebbségi választói névjegyzékre feliratkozottak 36,55 százaléka voksolt. Pásztor István azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Összefogás listája soha nem kapott még annyi szavazatot, mint most, pontos számokat és adatokat azonban nem közölt.

A nemzeti tanácsi választásokon való részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kellett feliratkozniuk. A köztársasági választási bizottság adatai szerint a legtöbben - több mint 116 ezren - a magyar választói névjegyzékre iratkoztak fel.

A Magyar Összefogás nevű lista egyedüliként indult a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjaira vonatkozó választáson, így várható volt, hogy az összes mandátumot ez a lista szerzi meg, ám a vártnál magasabb részvételi arány a sikeres kampányról árulkodik. A szerbiai sajtó azt várta, hogy a részvételi arány ezúttal 30 százalék alatt marad.

Pásztor István szerint a választási siker annak a bizonyítéka, hogy a "vajdasági magyar közösség nem mond le önmagáról", és még egy olyan nehéz, "választásokkal és politikai megmérettetésekkel teli" év sem tudja megtörni, mint az idei. A vajdasági magyar közösség minden nehézségtől függetlenül "egyértelműen kinyilvánította önmagához, a szülőföldjéhez és az identitásához való ragaszkodást" - húzta alá a VMSZ elnöke.

Az első, közvetlen módon választott Magyar Nemzeti Tanácsban 2010-ben a Magyar Összefogásnak 28 képviselője volt, négy évvel később pedig a 35-ből 31 helyet tudott megszerezni, míg 2018 és 2022 között 30 helyet tudhatott magáénak. A következő négy évben mind a 35 hely ezé a listáé lesz.

Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. A délvidéki magyarság ezen a testületen keresztül valósíthatja meg a kulturális autonómiához való jogát, a testület jogköre a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.