eur:
399.53
usd:
368.15
bux:
86674.79
2025. március 14. péntek Matild
A 2021. január 26-án közreadott képen az orosz hadsereg RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáit szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén a moszkvai Vörös térre 2020.  június 24-én. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021. január 26-án kifejezte országa készségét a február 5-én lejáró hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 ) szerződés meghosszabbítására.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Az egekbe emelte Irán a fegyverkezést, veszélyes eszközt próbált ki

Irán hiperszonikus ballisztikus rakétát épített - jelentette be az iráni Forradalmi Gárda légvédelmének parancsnoka.

A Tasnim félhivatalos hírügynökség jelentése szerint Amír Ali Hadzsizadeh tábornok azt mondta, hogy nagy a rakéta sebessége, képes ki- és belépni a légkörbe, célba veszi az ellenség fejlett rakétaelhárító rendszereit, és megépítése nagy generációs ugrást jelent.

Egy másik helyi hírügynökség, a Farsz azt idézte a tábornoktól, hogy

az új rakéta képes lesz áthatolni az összes rakétavédelmi rendszeren.

Úgy vélekedett, hogy évtizedekig nem lesz olyan technológia, amely elbánik vele.

A hiperszonikus rakéták a hangsebességnél legalább ötször gyorsabban és összetett röppályán képesek repülni, ami megnehezíti az elfogásukat.

Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy Irán tesztelt volna ilyen rakétát, és bár az iszlám köztársaság a nemzetközi szankciók és embargók ellenére nagy hazai fegyveripart fejlesztett ki, nyugati katonai elemzők szerint Irán néha eltúlozza fegyverkezési képességeit.

A múlt héten Irán közölte, hogy tesztelte a Gaem 100-at, az első háromfokozatú űrhajóhordozóját, amely az állami média szerint képes 80 kilogrammos műholdat a földfelszíntől 500 kilométerre lévő pályára állítani.

Az Egyesült Államok destabilizálónak nevezte az ilyen lépéseket, mivel úgy véli, hogy az űrhajóhordozó eszközökkel nukleáris robbanófejeket is lehet szállítani.

A Janes katonai magazin szerint

a hiperszonikus rakéták nagy sebességük és manőverezőképességük miatt kihívások elé állítják a radarok tervezőit.

Több ország hiperszonikus rakéták kifejlesztésére törekszik. Oroszország, Észak-Korea és az Egyesült Államok 2021-re jelentett be teszteket, ami új fegyverkezési versenytől való félelmeket ébresztett.

Oroszország vezető szerepet tölt be ezen a területen, többféle ilyen rakétával.

Márciusban, az ukrajnai invázió első heteiben Oroszország azt közölte, hogy hiperszonikus Kinzsál rakétákat vetett be, ami az első alkalom volt ilyen típusú fegyver alkalmazására.

Moszkva augusztusban bejelentette, hogy a legújabb hiperszonikus rakétákkal felszerelt repülőgépeket telepített Kalinyingrádba, a NATO-országok által körülvett orosz enklávéba, ahol az ukrajnai konfliktus fokozta a feszültséget.

Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×