eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A 2021. január 26-án közreadott képen az orosz hadsereg RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáit szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén a moszkvai Vörös térre 2020.  június 24-én. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021. január 26-án kifejezte országa készségét a február 5-én lejáró hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 ) szerződés meghosszabbítására.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Az egekbe emelte Irán a fegyverkezést, veszélyes eszközt próbált ki

Irán hiperszonikus ballisztikus rakétát épített - jelentette be az iráni Forradalmi Gárda légvédelmének parancsnoka.

A Tasnim félhivatalos hírügynökség jelentése szerint Amír Ali Hadzsizadeh tábornok azt mondta, hogy nagy a rakéta sebessége, képes ki- és belépni a légkörbe, célba veszi az ellenség fejlett rakétaelhárító rendszereit, és megépítése nagy generációs ugrást jelent.

Egy másik helyi hírügynökség, a Farsz azt idézte a tábornoktól, hogy

az új rakéta képes lesz áthatolni az összes rakétavédelmi rendszeren.

Úgy vélekedett, hogy évtizedekig nem lesz olyan technológia, amely elbánik vele.

A hiperszonikus rakéták a hangsebességnél legalább ötször gyorsabban és összetett röppályán képesek repülni, ami megnehezíti az elfogásukat.

Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy Irán tesztelt volna ilyen rakétát, és bár az iszlám köztársaság a nemzetközi szankciók és embargók ellenére nagy hazai fegyveripart fejlesztett ki, nyugati katonai elemzők szerint Irán néha eltúlozza fegyverkezési képességeit.

A múlt héten Irán közölte, hogy tesztelte a Gaem 100-at, az első háromfokozatú űrhajóhordozóját, amely az állami média szerint képes 80 kilogrammos műholdat a földfelszíntől 500 kilométerre lévő pályára állítani.

Az Egyesült Államok destabilizálónak nevezte az ilyen lépéseket, mivel úgy véli, hogy az űrhajóhordozó eszközökkel nukleáris robbanófejeket is lehet szállítani.

A Janes katonai magazin szerint

a hiperszonikus rakéták nagy sebességük és manőverezőképességük miatt kihívások elé állítják a radarok tervezőit.

Több ország hiperszonikus rakéták kifejlesztésére törekszik. Oroszország, Észak-Korea és az Egyesült Államok 2021-re jelentett be teszteket, ami új fegyverkezési versenytől való félelmeket ébresztett.

Oroszország vezető szerepet tölt be ezen a területen, többféle ilyen rakétával.

Márciusban, az ukrajnai invázió első heteiben Oroszország azt közölte, hogy hiperszonikus Kinzsál rakétákat vetett be, ami az első alkalom volt ilyen típusú fegyver alkalmazására.

Moszkva augusztusban bejelentette, hogy a legújabb hiperszonikus rakétákkal felszerelt repülőgépeket telepített Kalinyingrádba, a NATO-országok által körülvett orosz enklávéba, ahol az ukrajnai konfliktus fokozta a feszültséget.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×