Infostart.hu
eur:
355.17
usd:
301.6
bux:
134183.46
2026. május 8. péntek Mihály
Mette Frederiksen dán miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Koppenhágában 2021. február 24-én. Dániában március 1-től egyes korlátozásokon enyhítenek és engedélyezik számos, 2020 vége óta zárva tartó üzletnek az újranyitást, ha 5000 négyzetméternél kisebb a területük és nem bevásárlóközpontban üzemelnek. A szabadtéri kulturális intézmények márciustól fogadhatnak látogatókat, akik két napnál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel rendelkeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Politiken pool/Jens Dresling

A nyércek alaposan megkeverték a kártyákat a dán előre hozott választásokon

Az eddigi miniszterelnök pártja nyert, de szövetségre kényszerül, ahogy eddig is.

A Mette Frederiksen dán miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt szerezte a legtöbb szavazatot a kedden tartott előre hozott parlamenti választáson a szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.

A DR dán közszolgálati televízió megbízásából készült felmérés szerint azonban sem a balközép, sem az ellenzéki jobbközép pártok nem tudnak parlamenti többséget szerezni, ami miatt nagy valószínűséggel a Lars Lokke Rasmussen volt miniszterelnök vezette centrista Mérsékeltek nevű párt játszhatja a mérleg nyelvét a kormányalakítási egyeztetéseken.

A kormányzó szociáldemokraták az exit poll szerint a szavazatok 23,1 százalékát és ezzel 85 képviselői helyet szerezhettek meg a 179 tagú törvényhozásban. Az ellenzéki jobbközép tömörülés az előrejelzés szerint 73 képviselői helyre számíthat, míg a Mérsékeltek a voksok 9,3 százalékára és 17 mandátumra számíthatnak.

A parlamenti többség megszerzéséhez 90 mandátumra van szükség.

Két-két parlamenti helyet a Dániához tartozó Feröer-szigetek és Grönland képviselőinek tartanak fenn. Mivel a Feröer-szigeteken november elsején emléknapot tartanak, az ott szavazásra jogosult 38 ezer lakos már hétfőn leadhatta voksát.

A most 44 éves Mette Frederiksen, aki a Szociáldemokrata Párt 2019-es győzelmével Dánia legfiatalabb miniszterelnöke lett, három és fél éven át kisebbségi kormányt vezetett. A parlamenti döntések elfogadásához legtöbbször a baloldali blokkot hívta segítségül.

A kormányfő október elején jelentette be, hogy előre hozott parlamenti választásokat tartanak, mert az egyik vele szövetséges párt azzal fenyegetőzött, hogy megbuktatja a kormányt, mivel az korábban nem megfelelően kezelte a dániai nyércállománynak a koronavírus mutációja miatt elrendelt levágása körüli helyzetet.

Címlapról ajánljuk
Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Az iráni háború, és az amiatti kerozinhiány egyelőre nincs hatással a nyári charterjáratokra, az utazási irodák gond nélkül tudják foglalni és indítani őket – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judit ugyanakkor beszélt az utólagos áremelések lehetőségeiről és feltételeiről is.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×