eur:
411.32
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár istentiszteletre érkezik az erfurti székesegyházba a német egység napja, azaz a két Németország újraegyesítésének 32. évfordulóján 2022. október 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Döntött a német atomerőművek sorsáról Olaf Scholz

A kérdés jó ideje feszíti a német kormánykoalíciót.

Mind a három még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig – döntött Olaf Scholz kancellár.

A szociáldemokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg, és az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat.

Olaf Scholz erről levélben tájékoztatta Robert Habeck alkancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát.

A kiszivárogtatott hivatalos levélben a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga

(Richtlinienkompetenz), és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kormányfő ezen jogával élve hoz.

Olaf Scholz így hatalmi szóval zárta le az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról a Zöldek és az FDP között hetek óta folytatott vitát, amelyben a partnerei a közvetítésével sem tudtak megállapodásra jutni.

A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni.

A nukleáris energia használatát a kezdetektől, az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig,

és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

A koalíciót megosztó vita az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki.

A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű - a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland - leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.

Ezt a tervet az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében többször módosították, a legutóbbi, szeptember végén kidolgozott elképzelés arról szólt, hogy a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 erőművet 2023 tavaszáig üzemben tartják.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt - 2022 végéig - leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták az energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×