Infostart.hu
eur:
360.34
usd:
309.95
bux:
132400.06
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Olaf Scholz német kancellár istentiszteletre érkezik az erfurti székesegyházba a német egység napja, azaz a két Németország újraegyesítésének 32. évfordulóján 2022. október 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Döntött a német atomerőművek sorsáról Olaf Scholz

A kérdés jó ideje feszíti a német kormánykoalíciót.

Mind a három még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig – döntött Olaf Scholz kancellár.

A szociáldemokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg, és az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat.

Olaf Scholz erről levélben tájékoztatta Robert Habeck alkancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát.

A kiszivárogtatott hivatalos levélben a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga

(Richtlinienkompetenz), és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kormányfő ezen jogával élve hoz.

Olaf Scholz így hatalmi szóval zárta le az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról a Zöldek és az FDP között hetek óta folytatott vitát, amelyben a partnerei a közvetítésével sem tudtak megállapodásra jutni.

A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni.

A nukleáris energia használatát a kezdetektől, az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig,

és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

A koalíciót megosztó vita az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki.

A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű - a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland - leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.

Ezt a tervet az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében többször módosították, a legutóbbi, szeptember végén kidolgozott elképzelés arról szólt, hogy a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 erőművet 2023 tavaszáig üzemben tartják.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt - 2022 végéig - leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták az energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter miniszterelnök üzent a Facebookon, visszakérik az eddig már kifizetett 22 milliárd forintot is a Nobel-díjas tudós alapítványától. A Tisza-kormány felülvizsgálja a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) teljes rendszerét. Ezek az alapítványok összességében több ezer milliárd forintos vagyont kaptak az államtól az előző kormányzat idején.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Megszólalt Donald Trump - Azonnal reagálnak a piacok

Megszólalt Donald Trump - Azonnal reagálnak a piacok

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Gazdasági adatok tekintetében ma nemzetközi fronton délután 14:30-kor az amerikai áprilisi ipari termelés zárja a heti tengerentúli konjunktúraképet. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan indut a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, eséssel nyitottak az irányadó amerikai indexek, különösen a techpapírok esnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×