eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke
Olaf Scholz német kancellár istentiszteletre érkezik az erfurti székesegyházba a német egység napja, azaz a két Németország újraegyesítésének 32. évfordulóján 2022. október 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Döntött a német atomerőművek sorsáról Olaf Scholz

A kérdés jó ideje feszíti a német kormánykoalíciót.

Mind a három még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig – döntött Olaf Scholz kancellár.

A szociáldemokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg, és az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat.

Olaf Scholz erről levélben tájékoztatta Robert Habeck alkancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát.

A kiszivárogtatott hivatalos levélben a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga

(Richtlinienkompetenz), és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kormányfő ezen jogával élve hoz.

Olaf Scholz így hatalmi szóval zárta le az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról a Zöldek és az FDP között hetek óta folytatott vitát, amelyben a partnerei a közvetítésével sem tudtak megállapodásra jutni.

A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni.

A nukleáris energia használatát a kezdetektől, az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig,

és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

A koalíciót megosztó vita az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki.

A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű - a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland - leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.

Ezt a tervet az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében többször módosították, a legutóbbi, szeptember végén kidolgozott elképzelés arról szólt, hogy a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 erőművet 2023 tavaszáig üzemben tartják.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt - 2022 végéig - leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták az energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Címlapról ajánljuk
Élő: Magyarország–Törökország 0-2

Élő: Magyarország–Törökország 0-2

Az isztambuli 1-3 után a telt házas Puskás Arénában kíséreli meg a magyar labdarúgó-válogatott kiharcolni a bennmaradást a Nemzetek Ligája A-divíziójában a törökök ellen, története 1001. mérkőzésén.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, tárgyalás zajlik a háború lezárásáról – Híreink az ukrajnai konfliktusról vasárnap

Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, tárgyalás zajlik a háború lezárásáról – Híreink az ukrajnai konfliktusról vasárnap

Oroszország a szombatról vasárnapra virradó éjszaka során 147 drónt indított több ukrán régió ellen, amelynek során Kijevben hárman meghaltak, köztük egy 5 éves gyermek. Ukrajna is drónesőt zúdított Oroszország több régiójára, összesen 59 egységet lőttek le az orosz légvédelmi szervek, és az egyik támadás során meghalt egy ember Rosztovban. A jelek szerint tehát magas intenzitással folytatódik a (légi) háború (is) a két ország között, súlyos áldozatok mentén, de a jelek szerint a kiberháború is zajlik tovább, mert vasárnap az ukrán vasúttársaság nagyfokú online szolgáltatás kiesésről adott számot. Közben Donald Trump amerikai elnök elismerte: „valamennyire kontroll alatt” tudja tartani a háború eszkalálódását a tárgyalások segítségével, azaz a 30 napos tűzszüneti terv láthatóan nem megy egyelőre, és az is kérdéses, hogy a felek mennyire tartják be az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások szüneteltetését. Vasárnapi hírfolyamunk a háborúról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×