Infostart.hu
eur:
365.28
usd:
326.23
bux:
140646.07
2026. október 9. péntek Dénes
Olaf Scholz német kancellár istentiszteletre érkezik az erfurti székesegyházba a német egység napja, azaz a két Németország újraegyesítésének 32. évfordulóján 2022. október 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Döntött a német atomerőművek sorsáról Olaf Scholz

A kérdés jó ideje feszíti a német kormánykoalíciót.

Mind a három még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig – döntött Olaf Scholz kancellár.

A szociáldemokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg, és az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat.

Olaf Scholz erről levélben tájékoztatta Robert Habeck alkancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát.

A kiszivárogtatott hivatalos levélben a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga

(Richtlinienkompetenz), és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kormányfő ezen jogával élve hoz.

Olaf Scholz így hatalmi szóval zárta le az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról a Zöldek és az FDP között hetek óta folytatott vitát, amelyben a partnerei a közvetítésével sem tudtak megállapodásra jutni.

A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni.

A nukleáris energia használatát a kezdetektől, az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig,

és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

A koalíciót megosztó vita az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki.

A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű - a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland - leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.

Ezt a tervet az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében többször módosították, a legutóbbi, szeptember végén kidolgozott elképzelés arról szólt, hogy a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 erőművet 2023 tavaszáig üzemben tartják.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt - 2022 végéig - leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták az energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Címlapról ajánljuk
A budapesti olimpiáról is beszélt Halász Bence, a kalapácsvetés világsztárja az Arénában

A budapesti olimpiáról is beszélt Halász Bence, a kalapácsvetés világsztárja az Arénában

A 2032-es brisbane-i olimpiáig tervezi pályafutását az olimpiai ezüstérmes kalapácsvető Halász Bence, aki ha Budapest rendezhetné a 2036-os olimpiát, akkor azért arra is megpróbálna felkészülni. Az Európa-bajnok atléta arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az arany mekkora lökést ad a további pályafutásának, és hogy mekkora kihagyás férhet bele a későbbi nagyobb sikerek érdekében.

Megáll a déli körvasút beruházás, de nem végleg, kizárták a V-Hidat a vasúti fejlesztésekből

A közbeszerzésnél történt összejátszás miatt megkérdőjeleződött, hogy folytatható-e a déli körvasút beruházása – mondta a közlekedési és beruházási miniszter. Úgy döntöttek, hogy a V-Híd nem vehet részt a jelenleg futó vasúti beruházásokban, az erről szóló döntés a Magyar Közlönyben is megjelent időközben.
Maximumon az adok kapok: Oroszországban internet, Ukrajnában áram nincs - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Maximumon az adok kapok: Oroszországban internet, Ukrajnában áram nincs - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Folytatódik a drón- és rakétaháború Kijev és Moszkva között: az ukrán fővárosban késő este elment az áram a támadsok miatt, míg Oroszországban folyamatosan akadozik az internetszolgáltatás a Yandex adatközpontját ért támadás miat. Trump bizakodó a béke lehetőségét illetően, az ukránok pedig a jelek szerint konkrét béketervekkel is előálltak, Moszkva azonban pillanatnyilag rendíthetetlennek tűnik. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×