A német kormány, a gazdasági terhek csökkentése érdekében, kétszázmilliárd eurós csomagot állított össze, ebből akarja a hazai vállalatok nehézségeit enyhíteni – mondta Bauer Bence. A cégeknek pénzt adnak, hogy kezeljék az inflációt és az energiaválságot, ám ezzel egyoldalú versenyelőnyhöz is juttatnák a német vállalatokat. Ez pedig bírálatokat váltott ki elsősorban Franciaországában és Lengyelországban, de az EU más tagállamaiban is – tette hozzá a szakértő.

Ezt a hatalmas pénzügyi keretet a német kormány hitelfelvétellel akarja előteremteni. Ez pedig már a második kölcsönügylet, mivel tavasszal, a német hadsereg korszerűsítésére százmilliárd eurót vett fel.

Ez a két pénzügyi lépés egyértelműen paradigmaváltást jelent.

Korában ugyanis Németország mindig nagyon óvatosan kezelte a hitelfelvételeket. Olaf Scholz kancellár a szokatlan lépéseket azzal indokolta, hogy rendkívüli helyzet van, amelyben rendkívüli eszközökhöz kell folyamodni.

De nemcsak a hitelfelvételhez való hozzáállás jelent új elemet a német politikában, hanem az is, hogy mintha töredezni látszana a francia–német tandem. Ezt elsősorban az atomenergia eltérő megítélése okozza. Míg Németország elzárkózik a nukleáris energiától, addig Franciaország újabb atomerőművek építésével akarja enyhíteni az energiaválságot. Ráadásul tavasszal már az Európai Unió is a fenntartható források közé sorolta a nukleáris energiát.

A másik ütközési pont Bauer Bence szerint Párizs és Berlin között az Emmanuel Macron által kezdeményezett Európai Politikai Közösség. Németország ezt kezdettől ellenezte, majd később kénytelen volt belemenni. Berlin azt sem akarja, hogy ennek intézményi keretei legyenek. Mindez arra utal, hogy egyre több nézeteltérés terheli a korábbi német–francia barátságot. Bauer Bence szerint azonban a legfőbb problémát az jelenti, hogy az új német vezetés korántsem olyan határozott, mint Angela Merkel és kormánya volt.

A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója beszélt a Nézőpont Intézet legutóbbi felméréséről, az immár hatodik magyar–német barométerről is. Mint mondta, általánosságban pozitív kép rajzolódik ki, bár azért vannak még hiányosságok. A magyarok, nagy átlagban, többet tudnak Németországról, míg a németek részéről óriási a tudatlanság hazánkkal kapcsolatban. Döntő többségük például úgy gondolja, hogy Magyarországon nem lehet bírálni a kormányt, nincs véleményszabadság. Bauer Bence azonban elmondta, hogy azoknak a németeknek, akik már jártak Magyarországon, pozitív képük van. A felmérésből az is egyértelműen kiderült, hogy a németek a magyarokkal együtt, közösen képzelik el az Európai Unió jövőjét. Ez pedig egy üdítő, pozitív jelenség – tette hozzá.