Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára az ukrajnai humanitárius helyzetről beszél a világszervezet New York-i székháza előtt 2022. április 19-én. Mögötte Carl Fredrik Reuterswärd svéd szobrász és festő The Knotted Gun című szobra.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

ENSZ-főtitkár: a nukleáris fegyverekkel fenyegetőzés elfogadhatatlan

Teljességgel elfogadhatatlan, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok azok használatának lehetőségével fenyegetőzzenek - szögezte le António Guterres ENSZ-főtitkár a hirosimai pusztítás 77. évfordulóján szombaton.

"A nukleáris fegyverek értelmetlenek" - húzta alá Guterres. "Nem hoznak biztonságot, csak halált és pusztítást" - tette hozzá.

Az ENSZ-főtitkár megjegyezte: egyre szaporodnak a nukleáris felhanggal rendelkező konfliktusok a világban, a Közel-Kelettől a Koreai-félszigeten át az ukrajnai háborúig.

"Az emberiség töltött fegyverrel játszik" - mutatott rá.

Guterres a világ jövőjét fenyegető atomfegyver-arzenálok megsemmisítésére szólított fel.

"Mindig a szemünk előtt kell lebegnie a hirosimai borzalmaknak, és fel kell ismernünk, hogy egyetlen megoldás van a nukleáris fenyegetésre: a nukleáris fegyverek megsemmisítése" - hangsúlyozta a főtitkár.

Helyi idő szerint nyolc óra tizenöt perckor, amikor az Enola Gay amerikai bombázó ledobta az atombombát Hirosimára a második világháború végnapjaiban, a ceremónia résztvevői egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének. Az ünnepélyen mintegy négyszáz galambot engedtek a magasba a béke jelképeként.

2010 óta nem járt hivatalban lévő ENSZ-főtitkár Hirosimában. Guterres túlélőkkel beszélgetett, találkozott Macui Kazumival, a város polgármesterével, és Kisida Fumio japán kormányfő kíséretében felkereste a békemúzeumot.

Az ENSZ-főtitkár pénteken érkezett Japánba négynapos látogatásra. Ennek során Hajasi Josimasza japán külügyminiszterrel és Naruhito császárral is találkozik. Hétfőn továbbutazik Mongóliába.

Oroszország és Fehéroroszország képviselőit nem hívták meg az idei megemlékezésre. Mihail Galuzsin, Oroszország Japánba akkreditált nagykövete csütörtökön virágokat vitt a hirosimai emlékhelyhez, és riportereknek azt mondta: országa sohasem vetne be nukleáris fegyvert.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a 350 ezer lakosú japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik, az Enola Gay nevet viselő B-29-es típusú bombázó 8 óra után 15 perccel atombombát dobott le a városra.

Ez volt az első alkalom, hogy nukleáris fegyvert vetettek be egy ország, annak lakossága ellen. A Little Boynak elnevezett, 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles és 4,4 tonnás atombomba 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású volt.

Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be többé. Az amerikai felderítés 139 ezerre tette a halottak számát. A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk
Elemzés: erős év volt 2025 a lakossági hitelezésben, és 2026 első hónapjai még erősebbek

Elemzés: erős év volt 2025 a lakossági hitelezésben, és 2026 első hónapjai még erősebbek

Hatalmas volt a növekedés az egész magyar piacon tavaly a lakáshitelek és a személyi kölcsönök területén is. 2025-ben több mint 60 százalékkal nőtt az új jelzáloghitelek kihelyezése az Erste banknál elsősorban a szeptemberben elindult az Otthon Start Programnak köszönhetően, de a személyi kölcsönök piacán is 55 százalékkal bővült az új hitelek folyósítása.

Ők kaptak idén Kossuth- és Széchenyi-díjat

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump megvádolta Putyint - Híreink a közel-keleti harcokról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump megvádolta Putyint - Híreink a közel-keleti harcokról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×