Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
330.72
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
A brit kormányfői rezidencia, a londoni Downing Street 10 ajtaja 2019. június 18-án, a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási szavazássorozata második fordulójának napján. A második fordulóban Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter esett ki, a legtöbb voksot ismét Boris Johnson volt külügyminiszter kapta. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben eredetileg 13 jelölt indult.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Augusztusra lehet új lakója a Downing Street 10-nek

Eddig hivatalosan tizenegyen jelentkeztek be a miniszterelnöki posztra az Egyesült Királyságban, miután csütörtökön bejelentette távozását Boris Johnson. A jelöltekről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Gálik Zoltán szerint a Boris Johonson helyére pályázók közül a legesélyesebb Jeremi Hunt volt egészségügyi miniszter, illetve Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter lehet. Utóbbit illetően arra emlékeztetett, a volt tárcavezető egy héttel ezelőtt kezdte el „felkavarni az állóvizet” a brit politikában, amikor a kormányfő távozása előtt két nappal ő is lemondott pozíciójáról. De hogy a – nagy érdeklődés által kísért – miniszterelnöki székért vívott csatában ki került ki győztesként, arról csak egy-két héten belül lehet pontosabbat mondani, amikor majd megindulnak a választások a Konzervatív Párton belül – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A szakértő meglátása szerint sokat nyomhat a latban, hogy az a jelölt, aki a programjával megpróbálja majd meggyőzni a toryk képviselőit, az tulajdonképpen mit is szeretne. Hogy

szeretné-e Boris Johnson politikai örökségét bármilyen módon is továbbvinni, vagy pedig – ahogy néhány jelölt már jelezte is – tiszta lappal szeretne indulni.

Ezzel kapcsolatban első körben a parlamenti képviselőket kell majd meggyőzni, aztán az egész Konzervatív Párt tagságát, ami viszont több százezer fős. A helyzetet bonyolíthatja, hogy a toryk erősen megosztottak bizonyos témákban, köztük például a brexittel, a megélhetéssel, illetve az adózással kapcsolatos kérdésekben. Gálik Zoltán megjegyezte, a látottak szerint az utóbbiakban meglehetősen hasonlók a programok, tehát minden aspiráns adócsökkentést tervez, valamint „a szociális kiadások helyén kezelését”, miközben egyéb kérdésekben még nem hangzottak el karakán vélemények.

Ismeretes, a párt alsóházi frakciójának illetékes szakpolitikai bizottsága a hétfői napon ismerteti a várhatóan őszig tartó vezetőválasztási folyamat menetrendjét. A Corvinus docense az utódlási folyamatról kifejtette: ahogyan legutóbb, Boris Johonson megválasztásakor is tapasztalható volt, nagyjából hat-nyolc hétig fog tartani a procedúra, ami két nagy részre bomlik. Az első egy nyílt verseny a tizenegy jelölt között, mely során 5, illetve 10 százalékot kell majd megszereznie az indulóknak, amikor a konzervatív képviselők szavaznak majd a listára. Minden körben búcsúzik a legkevesebb szavazatot megszerző jelölt, valamint az, aki nem éri el a szükséges határt. Végül, amikor már csak két jelölt marad, már a teljes Konzervatív Párt tagsága dönthet levélszavazás útján, ami várhatóan két-három hetet vesz majd igénybe. Gálik Zoltán szerint akár augusztusban is végső győztest hirdethetnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás került be a 2025-ös rangsorba, amely az 500 legnyereségesebb magyarországi céget sorolja fel, az árbevételi toplistán viszont csak 37 ilyen társaság szerepel. A lap által részletesen vizsgált 49 cég adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 733 milliárd forintra nőtt, tulajdonosaik pedig mintegy 125 milliárd forint osztalékot kaptak. A legtöbb listázott vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a vállalkozóra jutó osztalék az autópálya-koncessziós cégek nélkül is meghaladta a 40 milliárd forintot. Kiemelkedő profitot ért el a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros M1 Útépítő is, miközben a 49 cég eredménytartaléka már mintegy 1200 milliárd forintra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×