Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
A brit kormányfői rezidencia, a londoni Downing Street 10 ajtaja 2019. június 18-án, a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási szavazássorozata második fordulójának napján. A második fordulóban Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter esett ki, a legtöbb voksot ismét Boris Johnson volt külügyminiszter kapta. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben eredetileg 13 jelölt indult.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Augusztusra lehet új lakója a Downing Street 10-nek

Eddig hivatalosan tizenegyen jelentkeztek be a miniszterelnöki posztra az Egyesült Királyságban, miután csütörtökön bejelentette távozását Boris Johnson. A jelöltekről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Gálik Zoltán szerint a Boris Johonson helyére pályázók közül a legesélyesebb Jeremi Hunt volt egészségügyi miniszter, illetve Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter lehet. Utóbbit illetően arra emlékeztetett, a volt tárcavezető egy héttel ezelőtt kezdte el „felkavarni az állóvizet” a brit politikában, amikor a kormányfő távozása előtt két nappal ő is lemondott pozíciójáról. De hogy a – nagy érdeklődés által kísért – miniszterelnöki székért vívott csatában ki került ki győztesként, arról csak egy-két héten belül lehet pontosabbat mondani, amikor majd megindulnak a választások a Konzervatív Párton belül – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A szakértő meglátása szerint sokat nyomhat a latban, hogy az a jelölt, aki a programjával megpróbálja majd meggyőzni a toryk képviselőit, az tulajdonképpen mit is szeretne. Hogy

szeretné-e Boris Johnson politikai örökségét bármilyen módon is továbbvinni, vagy pedig – ahogy néhány jelölt már jelezte is – tiszta lappal szeretne indulni.

Ezzel kapcsolatban első körben a parlamenti képviselőket kell majd meggyőzni, aztán az egész Konzervatív Párt tagságát, ami viszont több százezer fős. A helyzetet bonyolíthatja, hogy a toryk erősen megosztottak bizonyos témákban, köztük például a brexittel, a megélhetéssel, illetve az adózással kapcsolatos kérdésekben. Gálik Zoltán megjegyezte, a látottak szerint az utóbbiakban meglehetősen hasonlók a programok, tehát minden aspiráns adócsökkentést tervez, valamint „a szociális kiadások helyén kezelését”, miközben egyéb kérdésekben még nem hangzottak el karakán vélemények.

Ismeretes, a párt alsóházi frakciójának illetékes szakpolitikai bizottsága a hétfői napon ismerteti a várhatóan őszig tartó vezetőválasztási folyamat menetrendjét. A Corvinus docense az utódlási folyamatról kifejtette: ahogyan legutóbb, Boris Johonson megválasztásakor is tapasztalható volt, nagyjából hat-nyolc hétig fog tartani a procedúra, ami két nagy részre bomlik. Az első egy nyílt verseny a tizenegy jelölt között, mely során 5, illetve 10 százalékot kell majd megszereznie az indulóknak, amikor a konzervatív képviselők szavaznak majd a listára. Minden körben búcsúzik a legkevesebb szavazatot megszerző jelölt, valamint az, aki nem éri el a szükséges határt. Végül, amikor már csak két jelölt marad, már a teljes Konzervatív Párt tagsága dönthet levélszavazás útján, ami várhatóan két-három hetet vesz majd igénybe. Gálik Zoltán szerint akár augusztusban is végső győztest hirdethetnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megérkezett a vasárnapi harmadik részvételi adat
ez sem semmi

Megérkezett a vasárnapi harmadik részvételi adat

A választásra jogosultak 37,98 százaléka, 2 858 892 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Donald Trump tanácsadója szerint a Fidesz jár jól a magas részvétellel

John McLaughlin, Donald Trump elnök stratégiai tanácsadója és közvélemény-kutatója szerint a vasárnapi választáson tapasztalt rendkívüli választói aktivitás a kormánypárt választási esélyeit erősíti.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kiderült, miért hajlandóak hatalmas felárat fizetni az ingatlanokért a vevők és a bérlők Európában és itthon

Kiderült, miért hajlandóak hatalmas felárat fizetni az ingatlanokért a vevők és a bérlők Európában és itthon

Egyes európai országokban már hitelt sem kap az, aki nem teljesíti az fenntarthatósági elvárásokat, mások pedig egyszerűen csak az energiaköltségen vagy a vízen spórolnának. Az ESG-szempontok alapvetően formálják át a befektetői és bérlői döntéshozatalt: a fenntartható ingatlanok iránti kereslet, az árazási prémium és a szabályozási nyomás egyaránt erősödik. Egy nagy európai felmérésre adott válaszok mellett cikkünkben Joël Scherrenberg, a RICS Europe World Regional Board alelnöke és Winkler Edina, az RICS Magyarország értékbecslési munkacsoportjának társelnöke, a Cushman&Wakefield ingatlantanácsadó cég értékbecslője fest tisztább képet az európai és a magyar valóságról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×