Infostart.hu
eur:
387.87
usd:
334.27
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
WASHINGTON, DC - MAY 10: Bridget Brink, U.S. President Joe Biden’s nominee to be the next ambassador to Ukraine, arrives for testimony before the Senate Foreign Relations Committee May 10, 2022 in Washington, DC. Brink’s confirmation is expected to easily pass the U.S. Senate.  (Photo by Win McNamee/Getty Images)
Nyitókép: Win McNamee/Getty Images

Megérkezett Kijevbe az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete

Bridget Brink személyében 2019 óta először van misszióvezetője Washingtonnak a kelet-európai országban – jelentette hétfőn az amerikai sajtó.

Bridget Brink hétfőn a Twitteren közzétett üzenetben jelentette be, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén tartózkodik. A diplomáciai feladatokat ellátó politikus hozzátette: „megtiszteltetés” számára, hogy csatlakozhat a csapathoz, amely Ukrajnában teljesít feladatot. Megjegyezte, hogy felkereste az ukrán külügyminisztériumot, hogy átadja megbízólevelét. „Elsődleges prioritásunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát” – írta.

Az Egyesült Államok utolsó ukrajnai nagykövete Marie Jovanovics volt, akit Donald Trump akkori amerikai elnök 2019-ben menesztett pozíciójából. Jovanovics később kulcsszereplővé vált Trump első alkotmányos felelősségrevonási eljárása (impeachement) során. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét Kristina Kvien ügyvivő vezette.

Brinket – akit Jobe Biden áprilisban jelölt a posztra – az amerikai törvényhozás egyhangú szavazással erősítette meg pozíciójában. Az amerikai külügyminisztérium karrierdiplomatája 2019-ben, még Trump elnöksége idején lett nagykövet Pozsonyban. Ezt megelőzően – 2015 és 2018 között – a külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára volt. 2014 és 2015 között pedig Taskentben volt diplomata.

Az Egyesült Államok februárban függesztette fel kijevi nagykövetségének működését, miután Oroszország átfogó támadása elkezdődött. A feladataik ellátását kezdetben Kijevből az ország nyugati részén található Lvivbe (Lemberg) helyezték át, majd Lengyelországba költöztették a nagykövetséget. A hónap elején több amerikai diplomata érkezett Kijevbe, ami már annak a jele volt, hogy az Egyesült Államok arra készül, újraindítja az ukrán fővárosban található nagykövetsége működését.

Washington két hete újra is indította – egyelőre korlátozott szinten – nagykövetsége működését Kijevben. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere – miután május 18-án felvonták az amerikai zászlót a nagykövetségen – „jelentős lépésnek” nevezte az újranyitást.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a múlt héten úgy fogalmazott: „viszonylag alacsony szinten tárgyalják”, hogy az Egyesült Államok ismét telepítene katonákat Ukrajnába a kijevi nagykövetségének védelme érdekében. „Az amerikai erők bármilyen újbóli visszatelepítése Ukrajnába elnöki döntést igényelne” – tette hozzá a tábornok.

A Wall Street Journal című amerikai napilap beszámolója szerint az Egyesült Államok tisztviselői próbálják úgy megoldani az újranyitott kijevi nagykövetség védelmének biztosítását, hogy Oroszország ne érezze azt, hogy fokozzák az amerikai katonai jelenlétet.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×