Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.64
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára beszél a párt központi bizottság ülésének harmadik napján Phenjanban 2021. június 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Már Észak-Korea sem tagadja le a Covidot, ezek az első intézkedések

Az állami média arról tudósított, hogy a fővárosban, Phenjanban az omikron okozott kitörést, de fertőzöttségi adatokat nem tettek közzé.

Súlyos nemzeti vészhelyzetként hivatkozott a víruskitörésre az ország vezetője, Kim Dzsongun, aki a vírus eltörlésére is ígéretet tett a BBC cikke szerint.

Sok megfigyelő szerint ugyanakkor a koronavírus már korábban is ott volt az országban, melynek

25 milliós lakossága komoly veszélyben van, mivel az ország vezetése elutasította azt, hogy immunizációs programot indítson,

és az oltásadományokat sem fogadta el. Az is kérdéses, hogy a gyenge egészségügyi rendszer hogyan fog megbirkózni a megbetegedésekkel.

Korábban megjelenhetett már a vírus

Az ország eddigi módszere a megbetegedések megelőzésére a határok lezárása volt: már 2020 januárjában emellett döntöttek. Ezzel ugyanakkor alapvető szükségleteiket kielégítő termékektől estek el, ami élelmiszerhiányba taszította az országot.

Az első intézkedések közt lezárások, valamint a munkahelyi gyülekezés korlátozása szerepelnek.

Egy észak-koreai lap szerint az első phenjani esetet négy napja fedezték fel. Az NK News, egy szöuli oldal szerint a phenjaniak már a bejelentést megelőző két napban karanténba éltek. Dél-Korea ismét humanitárius segítséget ajánlott fel északnak a járvány kapcsán, de egyelőre nem kaptak választ.

A nukleáris fejlesztések láthatják kárát

Elemzők szerint jelentős fordulat, hogy Észak-Korea járványkitörésről beszél nyilvánosan, és úgy gondolják, ez a nukleáris ambíciókat is befolyásolhatja.

Jang Mu Jin, az Észak-Koreai Tanulmányok Egyetemének professzora szerint Észak-Korea

talán elhalasztja a nukleáris teszt tervét,

hogy a járvány elleni küzdelemre összpontosíthasson, de az is lehet, hogy épp azért hajtják végre azt, hogy eltereljék a figyelmet a járványról. Leif-Eric Easley, az Ewha Egyetem professzora szerint az észak-koreaiakat kevésbé érdekelhetik az atom- vagy rakétatesztek, ha a sürgős fenyegetést a koronavírus jelenti, nem pedig egy potenciális támadás. Ő úgy véli, Phenjanban jöhet még szigorúbb lezárás is.

Voltak már jelei korábban is

Annak ellenére, hogy Észak-Korea korábban azt állította, hogy "fényes sikereket" ért el a koronavírus távol tartásában, a világjárvány során végig voltak jelei annak, hogy a vírus potenciálisan jelen lehet az országban.

Tavaly júniusban az állami média arról számolt be, hogy Kim Dzsong Un tisztviselőket büntetett meg egy koronavírussal kapcsolatos "súlyos incidens" miatt, de a részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Szeptemberben az állam katonai parádét tartott, amelyen vegyvédelmi ruhát és maszkot viselő katonák sorakoztak, egyes elemzők szerint ez azt jelezte, hogy speciális erőket hoztak létre a vírus kezelésére. Észak-Korea határos Dél-Koreával és Kínával is, mindkét ország megküzdött már az omikronnal, Kína esetében ez a harc nem is ért még véget.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×