Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A worker disinfects a dining room at a sanitary supplies factory in Pyongyang on May 16, 2022, amid growing fears over the spread of COVID-19.  (Photo by Kyodo News via Getty Images)
Nyitókép: Kyodo News via Getty Images

Észak-Korea a járvány szorításában: a segítségkérés már megkésett?

A határok hermetikus lezártsága miatt elképzelhető, hogy valóban csak most érte el a koronavírus-járvány Észak-Koreát, ám az oltatlanság és az egészségügy általános helyzete miatt ez nagy veszélyt jelent a lakosságra – véli Salát Gergely sinológus, egyetemi docens.

Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) jelentése szerint csak vasárnap közel négyszázezer ember kapta el a koronavírust az országban, hétfőig pedig összesen 1 213 550-en fertőződtek meg, közülük ötvenen az életüket is veszítették. Salát Gergely a tájékoztatással kapcsolatban úgy vélekedett: annak tükrében, hogy eddig nagyon tagadták a koronavírus jelenlétét Észak-Koreában, egész hitelesnek tűnik, hogy hirtelen elkezdték bevallani, bár az megjegyzendő, hogy nem Covidról beszélnek, hanem lázas megbetegedésekről. Ezzel együtt az említett számok sem feltétlen megbízhatóak, hiszen nincs elégséges tesztkapacitása az országnak – tette hozzá a sinológus.

Az egyetemi docens arra is felhívta a figyelmet, hogy

az észak-koreai egészségügy „borzasztó” állapotban van,

és a disszidens orvosok beszámolóiból tudható, hogy a koronavírus-járványnál sokkal kisebb horderejű problémákra sincs felkészülve az ellátás, miután a legalapvetőbb gyógyszerekből is hiány van, miközben a lakosság nagy része le van gyengülve, és ha nem is éhezik, meglehetősen alultáplált. Tehát, ha egy ilyen vírus valóban beszabadult az országba, márpedig most úgy tűnik, hogy igen, akkor az nagyon komoly veszteséget okozhat – hangsúlyozta a szakértő.

Ismeretes, Dél-Korea és Kína a hírek szerint korábban már felajánlotta a segítségét, amennyiben baj lenne. Az viszont egyelőre nem tudható, hogy ezekkel élni kíván-e Észak-Korea, miután az ország propagandája alapján nagyon büszkék, és eddig nem igazán mutattak hajlandóságot arra, hogy elfogadnák. Salát Gergely arra is emlékeztetett, hogy a COVAX (vakcinákhoz való méltányos hozzáférést célzó világméretű kezdeményezés) rendszerén keresztül

eddig is hozzájuthattak volna igenesen vakcinákhoz, de egész egyszerűen nem vették át a kijelölt keretüket.

Szerinte nem tudható, hogy a mostani válsághelyzet mit eredményez, de mint mondta, vakcinációhoz már késő van, a gyógyszeres kezelés pedig nem igazán hatékony, úgyhogy ha most hirtelen elfogadnák a segítséget, az sem biztos, hogy segítene.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az észak-koreai állami hírügynökség jelentése alapján Kim Dzsong Un élesen bírálta az egészségügyi hatóságokat, hogy nincs elégséges gyógyszer, és nincsenek nyitva a patikák állandóan, ezért aztán mozgósította a hadsereg egészségügyi alakulatát, hogy „stabilizálják a gyógyszerellátás”. Az egyetemi docens azzal kapcsolatban, a kialakult helyzet milyen hatással lehet az észak-koreai diktátor pozíciója, azt mondta, hogy teljesen kiszámíthatatlan. Mindenesetre a „mi” gondolkodásunk logikájával szemben

az a tapasztalat, hogy a válsághelyzetek rendszerint össze szokták rántani a vezetés mögött az észak-koreai lakosságot

– jegyezte meg.

Az, hogy Kim Dzsong Un nekiment a saját hatóságának és egészségügyi szerveinek, nyilván azt jelzi, hogy próbál úgy tenni, hogy nem egy rendszerproblémáról van szó, hanem a felelőtlen, korrupt vagy gondatlan hivatalnokok tehetnek mindenről. „Elég tipikus, máshonnan is ismert mentalitás, hogy a felső vezetők próbálják a felelősséget lekenni és eltávolítani a problémát maguktól” – fogalmazott Salát Gergely.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×