Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A worker disinfects a dining room at a sanitary supplies factory in Pyongyang on May 16, 2022, amid growing fears over the spread of COVID-19.  (Photo by Kyodo News via Getty Images)
Nyitókép: Kyodo News via Getty Images

Észak-Korea a járvány szorításában: a segítségkérés már megkésett?

A határok hermetikus lezártsága miatt elképzelhető, hogy valóban csak most érte el a koronavírus-járvány Észak-Koreát, ám az oltatlanság és az egészségügy általános helyzete miatt ez nagy veszélyt jelent a lakosságra – véli Salát Gergely sinológus, egyetemi docens.

Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) jelentése szerint csak vasárnap közel négyszázezer ember kapta el a koronavírust az országban, hétfőig pedig összesen 1 213 550-en fertőződtek meg, közülük ötvenen az életüket is veszítették. Salát Gergely a tájékoztatással kapcsolatban úgy vélekedett: annak tükrében, hogy eddig nagyon tagadták a koronavírus jelenlétét Észak-Koreában, egész hitelesnek tűnik, hogy hirtelen elkezdték bevallani, bár az megjegyzendő, hogy nem Covidról beszélnek, hanem lázas megbetegedésekről. Ezzel együtt az említett számok sem feltétlen megbízhatóak, hiszen nincs elégséges tesztkapacitása az országnak – tette hozzá a sinológus.

Az egyetemi docens arra is felhívta a figyelmet, hogy

az észak-koreai egészségügy „borzasztó” állapotban van,

és a disszidens orvosok beszámolóiból tudható, hogy a koronavírus-járványnál sokkal kisebb horderejű problémákra sincs felkészülve az ellátás, miután a legalapvetőbb gyógyszerekből is hiány van, miközben a lakosság nagy része le van gyengülve, és ha nem is éhezik, meglehetősen alultáplált. Tehát, ha egy ilyen vírus valóban beszabadult az országba, márpedig most úgy tűnik, hogy igen, akkor az nagyon komoly veszteséget okozhat – hangsúlyozta a szakértő.

Ismeretes, Dél-Korea és Kína a hírek szerint korábban már felajánlotta a segítségét, amennyiben baj lenne. Az viszont egyelőre nem tudható, hogy ezekkel élni kíván-e Észak-Korea, miután az ország propagandája alapján nagyon büszkék, és eddig nem igazán mutattak hajlandóságot arra, hogy elfogadnák. Salát Gergely arra is emlékeztetett, hogy a COVAX (vakcinákhoz való méltányos hozzáférést célzó világméretű kezdeményezés) rendszerén keresztül

eddig is hozzájuthattak volna igenesen vakcinákhoz, de egész egyszerűen nem vették át a kijelölt keretüket.

Szerinte nem tudható, hogy a mostani válsághelyzet mit eredményez, de mint mondta, vakcinációhoz már késő van, a gyógyszeres kezelés pedig nem igazán hatékony, úgyhogy ha most hirtelen elfogadnák a segítséget, az sem biztos, hogy segítene.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az észak-koreai állami hírügynökség jelentése alapján Kim Dzsong Un élesen bírálta az egészségügyi hatóságokat, hogy nincs elégséges gyógyszer, és nincsenek nyitva a patikák állandóan, ezért aztán mozgósította a hadsereg egészségügyi alakulatát, hogy „stabilizálják a gyógyszerellátás”. Az egyetemi docens azzal kapcsolatban, a kialakult helyzet milyen hatással lehet az észak-koreai diktátor pozíciója, azt mondta, hogy teljesen kiszámíthatatlan. Mindenesetre a „mi” gondolkodásunk logikájával szemben

az a tapasztalat, hogy a válsághelyzetek rendszerint össze szokták rántani a vezetés mögött az észak-koreai lakosságot

– jegyezte meg.

Az, hogy Kim Dzsong Un nekiment a saját hatóságának és egészségügyi szerveinek, nyilván azt jelzi, hogy próbál úgy tenni, hogy nem egy rendszerproblémáról van szó, hanem a felelőtlen, korrupt vagy gondatlan hivatalnokok tehetnek mindenről. „Elég tipikus, máshonnan is ismert mentalitás, hogy a felső vezetők próbálják a felelősséget lekenni és eltávolítani a problémát maguktól” – fogalmazott Salát Gergely.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×