Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Az oroszok szerint kiújultak a harcok a mariupoli acélműnél

Lövések és gránátrobbanások hallatszanak.

Az ukrán fél megtörte a fegyvernyugvást a mariupoli Azovsztal acélműnél, az üzem területén lévő állásaiból tüzet nyitott, amire a donyecki szakadár fegyveres erők válaszoltak - közölte a RIA Novosztyi hírügynökség a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás belügyminisztériumára hivatkozva.

A jelentés szerint az Azovsztal közelében most lövések és gránátrobbanások hallatszanak. A korábban kihirdetett csendrendeletnek köszönhetően a RIA Novosztyi szerint "több száz civil" tudott kivonulni Azovsztal területéről és a közeli városrészekből.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy április 30-án és május 1-jén 126 civilt evakuáltak az acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni. Őket a tárca szerint átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek. Moszkvai tájékoztatás szerint a távozók konvojjal elindultak Zaporizzsja felé.

A TASZSZ hírügynökség délután azt írta, hogy egy többtucatnyi autóbuszból álló konvoj indult el Mariupol felé, katonai kísérettel. A gépkocsioszlopban mentőautók és ICRC-járművek is haladtak.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt találtak el nagy pontosságú levegő-föld rakéták, beleértve öt parancsnoki állást, köztük a 95. légideszant és a 81. légimozgékonysági dandárét. A tábornok a megsemmisített objektumok között sorolt fel még 25 erődítményt, valamint az ukrán hadsereg és a náci Ajdar alakulat élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításait, egy lőszerraktárt és négy Sz-300-as légvédelmi indítóállást. A harcászati légierő egyebek között 13 erődítményt támadott, a rakétacsapatok négy élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításra és két harcálláspontra, köztük az ukrán 93. gépesített dandár parancsnokságára mértek csapást.

A tüzérség két harcálláspontot, nyolc tüzérségi üteget, 12 erődítményt és 28 élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosítást számolt fel, mintegy 170 ukrán "nacionalistát", valamint 36 egységnyi hadfelszerelést megsemmisítve. Az orosz légvédelem a hadijelentés értelmében három Bayraktar-TB2 drónt lőtt le a Kígyó-sziget közelében, emellett további négy ukrán pilóta nélküli légi járművet és öt Szmercs-rakétát.

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdet óta 146 repülőgépet, 112 helikoptert, 690 drónt, 285 légvédelmi rakétarendszert, 2760 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 316 rakéta-sorozatvetőt, 1246 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2578 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn nyolc ukrán katonatiszt ellen indított újabb büntetőeljárást, amiért az elmúlt két nap során Donyec-medencei polgári célpontokra mérendő csapásokra adtak utasítást.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×