Infostart.hu
eur:
384.18
usd:
328.53
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Elfogórakétákat lő ki az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszere a Gázai övezet palesztin fegyvereseinek rakétatámadása ellen Gázában 2022. április 21-én hajnalban. Az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között Ciszjordániában is, mert négy, különböző izraeli városokban végrehajtott terrortámadásban 14 ember vesztette életét. Az izraeli hadsereg fokozta ciszjordániai tevékenységét, a katonák őrizetbe vették különböző terrorszervezetek számos tagját, hogy ezzel megkíséreljék megfékezni az erőszakhullámot.
Nyitókép: MTI/AP/Adel Hana

A rakétatámadások után nyit Izrael

Az ország megnyitotta a személyi átkelőhelyeket a palesztin vendégmunkások számára a Gázai övezetből - jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet kedden.

Az izraeli munkavállalási engedéllyel rendelkező palesztin vendégmunkások keddtől ismét beléphetnek Izraelbe a Gázai övezet személyforgalmat szolgáló átkelőhelyén, Ereznél.

Kétnapos, vasárnap és hétfőn tartott zárlat után kezdhet ismét dolgozni izraeli munkahelyén 12 ezer, a Gázai övezetben élő palesztin. Az izraeli kormány azért zárta be előre meg nem határozott időre az átkelőhelyet, mert péntek és szombat éjjel rakétákat lőttek az övezetből a szomszédos izraeli területekre.

Márciusban az izraeli hatóságok 12 ezerre emelték az izraeli munkavállalási engedélyek számát a Gázai övezetben élő palesztinok számára, és a kormány közölte, hogy hamarosan további 8 ezerrel, összesen 20 ezerre szándékozik emelni az izraeli munkára jogosultak számát.

Az izraeli katonai szakértők az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet riválisát, a palesztin Iszlám Dzsihádot okolják a közelmúltban Izrael déli részét ért rakétatámadásokért, de mégis a Hamászt teszik felelőssé azokért, mert véleményük szerint a Hamásznak elegendő hatalma lenne ahhoz, hogy megakadályozza más csoportok támadásait, de azok valójában a hallgatólagos jóváhagyásával történnek.

"Csak akkor fogunk továbbra is polgári és gazdasági nagylelkűséget tanúsítani, ha megmarad a biztonsági stabilitás" - mondta Beni Ganz izraeli védelmi miniszter vasárnap vezető katonatisztekkel folytatott megbeszélése után.

Az elmúlt két hétvégén heves összecsapások zajlottak a palesztin zavargók és az izraeli biztonsági erők között a jeruzsálemi Templom-hegyen, melyekben több tucat palesztin és több rendőr megsebesült.

A Hamász és más gázai fegyveres terrorcsoportok ismételten a templom-hegyi összecsapásokra, az ottani Al-Aksza mecset védelmére hivatkoztak rakétatámadásaiknál. Tavaly májusban hasonló összetűzések nyomán robbant ki a 11 napig tartó Falak őrzője hadművelet az izraeli hadsereg és a gázai fegyveres szervezetek között.

Izrael és Egyiptom 15 éve, a Hamász erőszakos hatalomátvétele óta blokád alatt tartja az övezetet. Izrael a gázai iszlamisták fegyverkezésének megakadályozásával indokolja az áruk és a személyek mozgására vonatkozó szigorú korlátozásokat.

A Palesztin Hatóság statisztikai hivatala szerint Gázában mintegy 50 százalékos a munkanélküliség - emlékeztetett kedden a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál. Ezért és a gázainál jelentősen magasabb izraeli munkabérek miatt az övezetben hatalmas az igény az izraeli munkavállalási engedélyekre.

Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×