Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Facebook/Reuters

Jens Stoltenberg: Oroszország sajnos új normát vezetett be

Mivel Oroszország lépései komoly veszélyt jelentenek az euroatlanti biztonságra, a NATO-tagállamok védelmi miniszterei a katonai szövetség védelmi és elrettentő képességének további erősítéséről egyeztek meg - közölte a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a kétnapos miniszteri tanácskozás első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a védelmi tárcavezetők aggodalmukat fejezték ki a "rendkívüli léptékű és indokolatlan" orosz csapatösszevonás miatt az ukrán határ közelében, valamint Fehéroroszországban.

A NATO arra szólította fel Oroszországot, hogy válassza a diplomáciát, és nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak megfelelően haladéktalanul vonja ki haderejét Ukrajnából.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg kijelentette: a NATO ez idáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén annak ellenére, hogy Oroszország nemrégiben a határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be. A bejelentéssel szemben

Oroszország növelte a csapatok számát, amit műholdfelvételek bizonyítanak

- mondta. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erő alkalmazásával Oroszország "új normát" vezetett be, vitatva az európai szuverenitás és biztonság alapvető elveit. Arról beszélt, hogy katonai erő segítségével próbál Oroszország nyomást gyakorolni azért, hogy alapvető elveket megváltoztasson. Megjegyezte, azt nem tudják, mi fog történni ebben a konfliktusban, de azt látják, mi minden történt eddig.

"Még nem késő, hogy Oroszország elhárítsa a konfliktus elmérgesedését, és a béke útjára lépjen" - fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: ha Oroszország most vissza is vonná csapatait, a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a NATO-nak mérlegelnie kell, hosszú távon miként változtasson az európai haderőelosztáson.

Stoltenberg elmondta, az orosz fenyegetettség miatt, valamennyi tagország védelmének biztosítására,

a NATO további szárazföldi erőket telepít a szövetség keleti, délkeleti régióiba.

A NATO megbízta parancsnokait, hogy dolgozzák ki a harccsoportok telepítésének részleteit a szövetség délkeleti szárnyára, válaszul Oroszország katonai építkezésére Ukrajna határain. Az intézkedés megelőző jellegű, arányos, és nem szolgálja a helyzet elmérgesedését. A NATO lépései nem fenyegetik Oroszországot - jelentette ki.

"Továbbra is elkötelezettek vagyunk kettős megközelítésünk mellett: erősítjük az elrettentést szolgáló és védelmi képességeinket, ugyanakkor nyitottak maradunk a párbeszédre" - fogalmazott.

A NATO és szövetségesei továbbra is a diplomácia csatornáit és a legmagasabb szintű párbeszéd folytatásának lehetőségét keresik Oroszországgal az euroatlanti biztonság kérdéseiről - hangoztatta a főtitkár. Elmondta továbbá, hogy a NATO javaslatokat tett Oroszországnak az euroatlanti térség biztonságának fokozására, amelyben az átláthatóság, a konfliktusmegelőző konkrét lépések, valamint a fegyverzetellenőrzés szerepelt. Ez idáig azonban nem érkezett válasz Moszkvából - jegyezte meg.

Stoltenberg végezetül reményét fejezte ki, hogy meghívását Moszkva elfogadja, és hamarosan ismét összeülhet a NATO-Oroszország Tanács.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×