Jens Stoltenberg a kétnapos miniszteri tanácskozás első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a védelmi tárcavezetők aggodalmukat fejezték ki a "rendkívüli léptékű és indokolatlan" orosz csapatösszevonás miatt az ukrán határ közelében, valamint Fehéroroszországban.
A NATO arra szólította fel Oroszországot, hogy válassza a diplomáciát, és nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak megfelelően haladéktalanul vonja ki haderejét Ukrajnából.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg kijelentette: a NATO ez idáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén annak ellenére, hogy Oroszország nemrégiben a határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be. A bejelentéssel szemben
Oroszország növelte a csapatok számát, amit műholdfelvételek bizonyítanak
- mondta. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erő alkalmazásával Oroszország "új normát" vezetett be, vitatva az európai szuverenitás és biztonság alapvető elveit. Arról beszélt, hogy katonai erő segítségével próbál Oroszország nyomást gyakorolni azért, hogy alapvető elveket megváltoztasson. Megjegyezte, azt nem tudják, mi fog történni ebben a konfliktusban, de azt látják, mi minden történt eddig.
"Még nem késő, hogy Oroszország elhárítsa a konfliktus elmérgesedését, és a béke útjára lépjen" - fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: ha Oroszország most vissza is vonná csapatait, a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a NATO-nak mérlegelnie kell, hosszú távon miként változtasson az európai haderőelosztáson.
Stoltenberg elmondta, az orosz fenyegetettség miatt, valamennyi tagország védelmének biztosítására,
a NATO további szárazföldi erőket telepít a szövetség keleti, délkeleti régióiba.
A NATO megbízta parancsnokait, hogy dolgozzák ki a harccsoportok telepítésének részleteit a szövetség délkeleti szárnyára, válaszul Oroszország katonai építkezésére Ukrajna határain. Az intézkedés megelőző jellegű, arányos, és nem szolgálja a helyzet elmérgesedését. A NATO lépései nem fenyegetik Oroszországot - jelentette ki.
"Továbbra is elkötelezettek vagyunk kettős megközelítésünk mellett: erősítjük az elrettentést szolgáló és védelmi képességeinket, ugyanakkor nyitottak maradunk a párbeszédre" - fogalmazott.
A NATO és szövetségesei továbbra is a diplomácia csatornáit és a legmagasabb szintű párbeszéd folytatásának lehetőségét keresik Oroszországgal az euroatlanti biztonság kérdéseiről - hangoztatta a főtitkár. Elmondta továbbá, hogy a NATO javaslatokat tett Oroszországnak az euroatlanti térség biztonságának fokozására, amelyben az átláthatóság, a konfliktusmegelőző konkrét lépések, valamint a fegyverzetellenőrzés szerepelt. Ez idáig azonban nem érkezett válasz Moszkvából - jegyezte meg.
Stoltenberg végezetül reményét fejezte ki, hogy meghívását Moszkva elfogadja, és hamarosan ismét összeülhet a NATO-Oroszország Tanács.