Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

A terveknél szélesebb körben kezdődik meg az enyhítés Németországban

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok szerdai megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb korlátozást megszüntetik.

Olaf Scholz kancellár a 16 tartományi kormányfővel folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy Németország a szomszédos országokhoz képest jól tűri az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatának szétterjedése miatt elindult járványhullámot, és minden arra utal, hogy már túl is jutott a hullám csúcsán.

A védekezés sikeres, nem volt szükség újabb teljes lezárásra, és a korlátozásokat fokozatosan vissza is lehet vonni. Ám

a járvány még nem ért véget, ősszel, télen ismét felerősödhet, ezért tovább kell folytatni a felnőttekre vonatkozó általános oltási kötelezettség törvényi előkészítését

- fejtette ki a kancellár.

A tervezettnél erőteljesebb lazítások

A tanácskozáson a tartományok nyomására a szövetségi kormány első javaslatához képest szélesebb körű lazításokról állapodtak meg. Így a korlátozások visszavonásának első szakaszában nem csupán tízről húszra emelik, hanem eltörlik a létszámhatárt a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) ellen oltottak és a fertőzésen igazoltan átesettek részvételével tartott családi eseményeken és egyéb magánrendezvényeken. Ezt a könnyítést a legtöbb tartományban várhatóan napokon belül bevezetik.

Ugyanakkor az oltatlanoknál március 19-ig marad az eddigi szabály, miszerint kizárólag az egy háztartásban élőkkel vagy legfeljebb egyetlen további háztartás maximum két tagjával tölthetik együtt az időt.

A kiskereskedelemben viszont már a lazítások első szakaszában eltörlik az oltatlanokat az alapellátást biztosító üzleteken kívül mindenhonnan kitiltó korlátozást,

és egyedül azt a szabályt hagyják meg, hogy orvosi vagy FFP-2 minősítésű maszkot kell viselni a boltokban.

Második lépésként, március 4-től az oltatlanok - friss negatív gyorsteszt lelettel - ismét járhatnának vendéglőbe, és igénybe vehetnek számos szolgáltatást, például megszállhatnának hotelben.

Megnyithatnak az éjszakai szórakozóhelyek is, de oltatlanokat egyelőre nem fogadhatnak. Lazítják továbbá a tömegrendezvényekre vonatkozó szabályokat, beltéren legfeljebb hatezren, a szabadban 25 ezren szórakozhatnak együtt.

Március 20-án harmadik és egyelőre utolsó lépésként visszavonják szinte az összes többi járványlassító korlátozást és szabályt,

így például megszűnik a munkaadók azon kötelezettsége, hogy biztosítaniuk kell az otthoni munkavégzés lehetőségét a személyes munkahelyi jelenlétet nem feltétlenül igénylő beosztásban dolgozó alkalmazottaknak.

Így a csillagászati tavasz első napjától az alapvető fertőzésvédelmi óvintézkedések - mindenekelőtt a közösségi maszkviselés és a társas távolságtartás szabályai - maradnak érvényben Németországban.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×