Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatót tart az afganisztáni helyzetről a washingtoni Fehér Házban 2021. augusztus 16-án. Az elnök elmondta, hogy határozottan kiáll az amerikai csapatok kivonásáról szóló döntése mellett. Közlése szerint azzal a választással kellett szembenéznie, hogy tartja magát az előző adminisztráció által megkötött megállapodáshoz, vagy további több ezer katonát küld Afganisztánba a háború harmadik évtizedét megkezdve.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Végeztek az Iszlám Állam vezetőjével

Az északnyugat-szíriai rajtaütésben 13 ember halt meg.

"Fegyveres erőink rátermettségének és bátorságának köszönhetően eltávolítottuk a harctérről az Iszlám Állam vezetőjét. A műveletből minden amerikai visszatért" - tudatta közleményében az amerikai elnök.

Biden elmondta: a terrorista az előrenyomuló amerikai katonák láttán családjával együtt felrobbantotta magát "gyáván, végső kétségbeesésében", hogy ne vonhassák felelősségre. Hozzátette, hogy az amerikai különleges alakulatok minden lehetséges óvintézkedést megtettek a civil áldozatok minimalizálása érdekében és ezért nem rendeltek el légi csapást a terrorista rejtekéül szolgáló lakóépület ellen.

Biden közölte azt is, hogy Kurejsi volt a felelős az északkelet-szíriai Haszekében lévő egyik börtön ostromáért, ahol iszlamistákat tartottak fogva. A dzsihadisták és a kurd biztonsági erők közötti, több napig tartó összecsapásokban 330-nál is többen vesztették életüket.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, a partnereivel együtt, fenn fogja tartani a nyomást a dzsihadista terrorszervezeten.

Mentőegységek szerint az északnyugat-szíriai rajtaütésben 13 ember halt meg. Az akció a török határ közelében, Idlíb tartományban, Atme városának közelében történt.

Amerikai illetékesek szerint a terrorista vezető pokolgépet hozott működésbe a rajtaütés során, amely vele és családtagjaival is végzett, köztük nőkkel és gyerekekkel is. Az épület felső emelete csaknem teljesen megsemmisült.

"A halottakért a felelősség a lakóépületben tartózkodó terroristákat terheli" - tette hozzá egy amerikai tisztségviselő.

Kurejsi, a családjával együtt, a háromemeletes épület felső emeletén lakott. A második szinten az Iszlám Állam egyik alacsonyabb beosztású parancsnoka élt, míg a földszintet egy, a terrorszervezethez nem köthető család lakta. Amerikai tisztségviselők szerint a civilek mit sem tudtak a szélsőségesek jelenlétéről, akik élő pajzsként használták őket. Hozzátették, hogy az alsó szinten élő családnak nem esett bántódása és sértetlenül el tudta hagyni az épületet.

A tájékoztatás szerint az épület második szintjén élő terrorista a robbantást követően családjával elbarikádozta magát és tűzharcba bocsátkozott a kommandós alakulattal. Őt és a feleségét is megölték, négy gyereket azonban sikerült kimenteni a lakásból.

John Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője korábban arról beszélt, hogy a különleges erők sikeres terrorellenes akciót hajtottak végre, veszteségek nélkül.

Kurejsi Abu Bakr al-Bagdadi halála után vette át a terrorszervezet irányítását. Bagdadi hasonló módon, szíriai amerikai rajtaütés során felrobbantott pokolgép által lelte halálát 2019-ben. Bagdadi hatalma csúcsán vezette a terrorszervezet, amikor az Iszlám Állam hatalmas területeket vont ellenőrzése alá Szíriában és Irakban. Kurejsi viszont a terrorszervezet visszaszorulása miatt kénytelen volt sokkal inkább a háttérbe húzódni. Az Iszlám Állam három évvel ezelőtti veresége óta a terroristák gerilla harcmodorra álltak át, pokolgépes támadásokat és rajtaütéseket hajtanak végre.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×