Nagy olajtársaságok vezetőit hallgatták meg csütörtökön az amerikai Kongresszusban azzal kapcsolatban, hogy a cégek félrevezették-e a közvéleményt a tevékenységük és a klímaváltozás közötti összefüggést illetően.

Darren Woods, az ExxonMobil, Gretchen Watkins, a Shell Oil, David Lawler, a BP America és Mike Wirth, a Chevron vezérigazgatója válaszolt a képviselőház ellenőrzési bizottsága tagjainak kérdéseire. A politikusok arról faggatták a menedzsereket, hogy korábban nem vezették-e félre a nyilvánosságot a cégük tevékenységével és az éghajlatváltozással kapcsolatban, illetve nem arra törekedtek-e, hogy szándékosan félrevezessék az embereket a globális felmelegedést illetően. Kérdéseket tettek fel továbbá a kereskedelmi minisztérium képviselőjének és az Amerikai Kőolaj Intézet képviselőjének is.

Carolyn Maloney, a bizottság demokrata párti elnöke a zárt ajtók mögött tartott meghallgatást követően közölte: kezdeményezik, hogy bíróság kötelezze az energetikai óriásvállalatokat arra, hogy bemutassák a témával kapcsolatos dokumentumokat, amelyekből kiderülhet például az, fizettek-e különböző "árnyékcsoportoknak", PR-cégeknek és közösségimédia-vállalatoknak azért, hogy dezinformációs kampányokat folytassanak. A bizottság várakozásai szerint a vizsgálódás az ügyben egy évig tart majd.

A hatórás videotelefonos meghallgatáson egészen az 1970-es évekig visszanyúltak, amikor az olajvállalatok figyelmen kívül hagyták arra vonatkozó saját kutatásaikat is, hogy vajon az olajkitermelés milyen környezeti kockázatokkal járhat. A meghallgatáson kitértek továbbá a jelenlegi, az energiavállalatok állítólagos zöld elkötelezettségét kidomborító reklámkampányokra is.

Ro Khanna, pennsylvaniai demokrata párti képviselő azt kifogásolta, hogy a szóban forgó cégek - bár maguk nem terjesztettek szándékosan félrevezető információkat - olyan csoportokat pénzelnek, amelyek tagadják a klímaváltozást, illetve lobbiznak a károsanyag-kibocsátás kezelése érdekében született javaslatok ellen.

Az ellenőrzési bizottság előtt az energiavállalatok vezetői azt hangoztatták: hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a világ tisztább energiaforrásokra tudjon áttérni. Igyekeztek jelentékteleníteni azt a tényt, hogy vállalataik korábban elutasították a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatásokat, és most arra hivatkoztak, hogy azóta változtak a nézeteik. Darren Woods, az ExxonMobil vezérigazgatója kiemelte, hogy az Exxon "megfelelően reagált" arra, ahogyan "a tudományos közösség nézetei alakultak" a klímaváltozást illetően. Hangsúlyozta emellett, hogy a kőolajra és a földgázra továbbra is szükség van az egyre növekvő globális energiaigények kielégítése végett.

A BP America és a Shell vezetői elmondták, az 1990-es években már felismerték azt, hogy az éghajlatváltozás problémát jelent, és a vállalatuk jelenleg arra törekszik, hogy üzleti modelljébe bevonjon minél több megújuló energiaforrást és csökkentse a károsanyag-kibocsátást.

Az ENSZ nyáron közzétett jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy azonnali és nagyléptékű cselekvésre van szükség ahhoz, hogy csökkenteni tudják a világ üvegházhatású gázainak kibocsátását. Ennek hiányában a globális átlaghőmérséklet húsz éven belül valószínűleg 1,5 Celsius-fokkal vagy még ennél is többel fog emelkedni. Szakértők szerint ha nem sikerül a hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, akkor a szélsőséges időjárási események még gyakrabban fordulnak elő, a tengerszint még jobban megemelkedik, a sarkvidéki jég még inkább zsugorodik, és sok növény- és állatfaj nem tud majd alkalmazkodni a változásokhoz.

A bizottság szóvá tette, hogy az energetikai óriáscégek - a reklámkampányokban tett ígéreteik ellenére - valójában csak csekély mértékben támogatták a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzített kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítését.

James Comer, a bizottság vezető republikánus párti képviselője azt mondta, a meghallgatás mindössze "pártos színjáték", amellyel a Demokrata Párt csak a vezető hírekbe akar bekerülni. A bizottság republikánus tagjai szerint a meghallgatással elvonták a figyelmet a fontosabb problémákról. Állításuk szerint inkább "hálát kellene adni" az olajvállalatoknak azért, hogy évtizedek óta fűtést és világítást biztosítanak.

A The New York Times amerikai napilap tudósításában megjegyezte, hogy a demokrata pártiak abban reménykedtek, hogy a heves vitával meg tudják idézni azoknak az 1990-es évekbeli kongresszusi meghallgatásoknak a drámáját, amikor a törvényhozók a dohányvállalatok vezetőit igyekeztek megizzasztani kérdéseikkel. Akkor még a beidézett vállalatvezetők mindegyike kijelentette, hogy a dohányzás nem okoz függőséget.

Az olajcégek vezérigazgatói láthatóan tanultak azokból a meghallgatásokból, és hangoztatták aggodalmaikat a globális felmelegedéssel kapcsolatban, illetve kiemelték törekvéseiket a kibocsátáscsökkentésre. A The New York Times szerint jelentősége inkább annak volt, hogy mit nem voltak hajlandóak kimondani a vállalatvezetők: a bizottság elnökének kérdésére nem kötelezték el magukat amellett, hogy nem költenek többet pénzt arra, hogy gátolják a klímaváltozás kezelésére és a kibocsátáscsökkentésre tett erőfeszítéseket.