Ezen a napon a megszállt területek civil közigazgatásáért felelős katonai hatóság 3144 új lakás tervezésének előmozdításáról döntött, melyek közül 1800 már a végleges jóváhagyás szakaszában található. A lakások jelentős része mélyen a palesztin területek belsejében lévő izraeli telepeken található.

Ezek az első olyan tervek, melyeket az Egyesült Államok elítélése ellenére, Joe Biden amerikai elnök hivatali ideje alatt engedélyeztek. Kedden Anthony Blinken amerikai külügyminiszter felhívta telefonon Beni Ganz védelmi minisztert, és felszólította, hogy akadályozza meg a döntést - közölte a Háárec című újság honlapja.

Blinken egy nappal korábban azt kérte, hogy ne hívják össze szerdán az ügyben döntő bizottságot, és figyelmeztette Ganzot, hogy a tervek jóváhagyása éles amerikai választ fog kiváltani.

A The Times of Israel értesülése szerint Blinken elfogadhatatlannak nevezte az Izrael védelmi tárcavezetőjével folytatott beszélgetésében az újabb telepesépítkezéseket az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában.

Ganz hangsúlyozta a beszélgetésben, hogy szerinte Izrael "kiegyensúlyozottan" kezeli ezt az ügyet, mert nem támogatja az összes építési tervet, ugyanakkor könnyítéseket biztosít a palesztinok számára is, egyebek között 1300 új palesztin lakás felépítését is támogatja, amire több mint egy évtizede nem volt példa.

"Aki felelőtlenül, egyeztetés és előkészítés nélkül nemzetközi vonatkozású politikai nyilatkozatokat tesz, és aki jóváhagyja háromezer lakás építését Júdeában és Szamáriában (Ciszjordánia térségének bibliai nevei), az nem Rabin" - közölte Twitter fiókjának bejegyzésében a Munkapárt, utalva Ganz azon kijelentésére, melyben az 1995-ben agyonlőtt izraeli miniszterelnökhöz, Jichák Rabinhoz hasonlította magát.

"Aki katonai szolgálatmegtagadásra szólít fel, az ne kérjen számon politikai és biztonsági felelősséget"- válaszolta a bejegyzésre szintén a Twitteren Ganz pártja, a centrista Kék-Fehér párt a Munkapártnak, utalva a pártot vezető Meráv Michaeli 2010-es kijelentésére, miszerint az anyák ne küldjék gyermekeiket a hadseregbe, ha a több mint 40 éve tartó megszállás alatt az izraeli kormány nem tett erőfeszítéseket a probléma más módon történő megoldására.

Egy későbbi nyilatkozatában Michaeli kifejtette, hogy nem szolgálatmegtagadásra buzdított, hanem arra, hogy az anyáknak és apáknak politikai erőként kell magukra tekinteniük, és minden kormánytól békemegállapodást kell követelniük, mielőtt háborúba küldik gyermekeiket.

A Békét Most nevű izraeli civil békeszervezet a szerdai döntésről azt nyilatkozta, hogy a kormány megsérti a status quo kötelezettségvállalását, felelőtlennek és Izrael érdekeivel ellentétesnek nevezte a ciszjordániai terjeszkedést.

Az izraeli kormány előzőleg vasárnap 1300 új telepeslakás építését jelentette be, valamint egy 1500 otthont tervező lakásépítési programot a Jordán folyó völgyének izraeli településein.

Jelenleg mintegy 475 000 telepes él Ciszjordániában 2,8 millió palesztin mellett. A nemzetközi jog tiltja civilek betelepítését a katonai hadjárattal elfoglalt területekre, de ezt Izrael Ciszjordánia esetében biztonsági és történelmi okokra hivatkozva vitatja.

A jövendő palesztin állam Ciszjordániában és a Gázai övezetben jönne létre a kétállami megoldás révén, amely palesztin állam kikiáltását ígéri a sok évtizedes palesztin-izraeli viszály megoldása érdekében. A palesztinok az izraeli települések építését Ciszjordániában a nemzetközi jog megsértésének és a béke akadályának tekintik, és ebben széles körű nemzetközi támogatást élveznek.