A szélsőjobboldali Andres Breivik 2011 július 22-én Oslóban bombát robbantott, mely nyolc ember életét követelte, majd Utoya szigetén a Munkáspárt ifjúsági szárnyának többségében tinédzser tagjai közül végzett 69 fiatallal egy egész Európát megrázó terrortámadás keretében. Norvégiában országszerte megemlékezések állítanak emléket az áldozatoknak a mai napon.

Erna Solberg norvég miniszterelnök szerint a terrortámadás a demokrácia elleni támadás volt, egy politikai indíttatású terrorcselekmény a Munkáspárt és eszméik ellen. Hozzátette, hogy "egy egész nemzetet ért a csapás. De mi újra felálltunk" - idézi a Euronews.

Az oslói katedrálisban szertartáson emlékeztek meg az áldozatokról, illetve a harangok is értük szóltak országszerte. A szertartáson az ABC News beszámolója szerint a 84 éves Harald király is részt vett Sonja királynéval együtt. Egy perces csenddel tisztelegtek együtt a 77 áldozat emléke előtt.

A szertartáson megszólalt Jens Stoltenberg, Norvégia tíz évvel ezelőtti miniszterelnöke is, aki arra figyelmeztette az országot, hogy

hiába reagáltak egy évtizede szertettel a gyűlöletcselekményre, a gyűlöletet nem sikerült azóta sem száműzniük.

A jelenleg NATO-főtitkári pozíciót betöltő Stoltenberg azt mondta: az elkövető Breivik egy volt a norvégok közül.

"Az elkövető szélsőjobboldali volt, visszaélt a keresztény szimbólumokkal. Az utcáinkon nőtt fel, ahhoz a valláshoz tartozott és ugyanolyan bőrszínű volt, mint az ország többségének. Közénk tartozott" - mondta Stoltenberg. "De nem olyan ember volt, aki tiszteli a demokráciát. Azok közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy joguk van gyilkolni politikai céljaikért" - folytatta.

A megemlékezésen a támadás túlélői felolvasták a 77 áldozat nevét is, illetve a Norvégiában máig jelen levő rasszizmus veszélyeire is felhívták a figyelmet.

A terrortámadás elkövetőjét, Anders Breiviket 21 év börtönbüntetésre, a Norvégiában kiszabható maximumra ítélték, amely azonban meghatározatlan időre meghosszabbítható.

A férfi tíz évnyi börtönbüntetés leteltével amnesztiát kérelmezhet,

amelyet tavaly őszi híradások szerint meg is tervez tenni. Ez minden elítélt alkotmányos joga Norvégiában.

A merénylet volt a skandináv ország második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiája.

(A nyitóképen: Kamzy Gunaratnam, Oslo alpolgármestere, az utoyai támadás túlélője az olsói kormányzati negyedben álló emléktábla előtt. Az üvegfalon a két támadás 77 halálos áldozatának nevei olvashatók.)